Balatonfüreden került lebonyolításra 2019. október 15.-17 között a X. Infotér Konferencia. A konferencián számos érdekes előadás hangzott el, az előadók között szerepelt miniszterelnök-helyettes, miniszter, számtalan államtitkár és első számú vezető. Mivel csak a 0. napon voltam jelen, erről osztom meg benyomásaimat.
A konferencia kiadványában Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a következőket írja: „Az első Infotér Konferencia megszervezésekor még nem is gondoltuk, hogy a 10., jubileumi rendezvényen milyen lehetőségekről gondolkodhatunk a modern városok a közlekedés, a mobilitás, vagy akár az oktatás területén. Akár csak három évvel ezelőtt is úgy gondoltuk, hogy a fokozatos digitális transzformáció fogja meghatározni az elkövetkező évtized rendezvényeit, majd bekopogtatott a mesterséges intelligencia és a diszruptív technológiák okozta földcsuszamlásszerű üzleti modellváltások világa.”
A X. Infotér Konferencia 0. napjának délelőttje bővelkedett érdekes gondolatokban, és a közlekedés iránt érdeklődök átfogó körképet kaptak arról, hogy mi is lesz a jövője a földi, légi és közösségi közlekedésnek.
Az eseményt Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Dr. Palkovics László akadémikus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere nyitotta meg.
A tárcavezető elmondta, hogy Magyarország jelenleg is egy gazdasági dimenzióváltás kapujában áll, amely keretében a munkaalapú gazdaság tudásalapú gazdasággá fejlődhet. Ennek érdemi része a mesterséges intelligencia terjedésére való felkészülés, amelynek jegyében az immár közel 200 tagú MI Koalíció egy éves működésének eredményeire építve elkészült az MI akcióterv. Kitért arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása 14 százalékkal növeli a globális GDP-t, itthon pedig a GDP 20 százalékát a digitális gazdaság állítja elő, és közel 400 ezer ember dolgozik a digitalizálóhoz köthető ágazatokban.
A mobilitással és közlekedéssel kapcsolatos kihívásokra is reflektált az ITM minisztere, aki a környezet terhelését, és a közlekedés stabilitását, biztonságát nevezte meg az új erőpróbának.
Ami a közlekedés biztonságát illeti, az ITM minisztere szerint a jármű autonóm mivoltának növekedése jelenti a megoldást a balesetek csökkentésére, az út infrastruktúra maximális kihasználására és a káros kibocsátás csökkentésére. Utóbbi a mesterséges intelligenciának köszönhető, ami a lehető legkisebb forgalmú útra tereli az autót, így elkerülve a dugóban ülést, és ezáltal a hosszabb idejű menetidőből fakadó környezeti terhelést.
Míg az infrastruktúra kihasználása szintén a mesterséges intelligencia pontosságából fakadhat, ami főként a kamion forgalom esetében jelenthet látványos átalakulást: az önvezető kamionok képesek lehetnek akár egy méter féktávolsággal közlekedni egymás mögött, balesetmentesen, egymással állandóan kommunikálva.
Dr. Homolya Róbert, a Magyar Államvasutak Zrt. elnöke az utasok jegyvásárlási szokásairól beszélt, ami jól reflektált arra, hogy az emberek igenis igénylik az online jegyvásárlást, a kényelmes, várakozás nélküli megoldásokat. A jegyvásárlás 30 százaléka ugyanis már önkiszolgáló rendszereken keresztül zajlik. A mesterséges intelligencia a vonatközlekedésben úgy vethető be, hogy egyszerűbbé teszi a vasúthálózat infrastruktúrájának karbantartását.
A szárazföldi közlekedés után a horizont felé vettük az irányt, a légi közlekedésről pedig Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, aki izgalmas átalakuláson kalauzolta keresztül a hallgatóságot.
A mesterséges intelligencia ugyanis nagyon komoly szerepet vállal a légi közlekedés fejlődésében. Például teljesen új dimenziót nyit a forgalmi előrejelzéssel kapcsolatos alkalmazásokban, a légitársaságok útvonalválasztását támogató megoldásokban, de a dinamikus légtér konfiguráció, a beszédfelismerő rendszerek, a képfelismeréssel történő futópályán található idegen tárgyakra vonatkozó jelzések és a drónok forgalommenedzsmentje is ide sorolható.
Ami a drónokat illeti, néhány év múlva közel 27 000 vezető nélküli drón repkedhet a légtérben. Ezek balesetmentes, a légi forgalom megzavarása nélküli működése és menedzselése a mesterséges intelligencia nélkül gyakorlatilag nem kivitelezhető.
A mesterséges intelligencia vezérelte kamerarendszerek azonban nem csak a reptéren és a légi közlekedésben hozhatnak új érát, hanem a városüzemeltetésben is.
„A mesterséges intelligenciával sokkal jobb minőségű rendszámfelismerést lehet elérni. Sokkal jobb egy ilyen rendszer, hiszen a már meglévő kamerarendszerekkel, infrastruktúrával egyszerűbben össze lehet kapcsolni. Ezeket a rendszereket meg lehet tanítani olyan dolgokra, amire más rendszereket nem” – hangzott el az előadásban.
Kósa Gábor példaként erre az USA-ban működő kamerarendszereket hozta, amelyek képesek felismerni az államonként eltérő mintákat a rendszámokon. „Ha nem öntanuló rendszereket építünk fel, akkor egyszer eljutunk oda, egy végtelenbe nyúló fejlesztési folyamatunk lesz” – mondta előadásában.
Noha a jelenlegi infrastruktúra egyelőre azt teszi csak lehetővé, hogy a közlekedési dugók enyhüljenek, az MI-ban rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik.
A délután a kerekasztal-beszélgetéseké volt, ahol a közösségi közlekedés került alaposan górcső alá. Olybá tűnik, hogy csak nem a környező nagyvárosok, de Budapest is a mikro közlekedés fellegvárává növi ki magát rövid időn belül. A szakértők szerint pedig a rollerek, a biciklik és a motorkerékpárok, és egyéb közlekedési megoldások, rejtik az élhető város titkát.
A jövőben az elektro mobilitás kérdésköre erősödni fog, és az új mikro mobilitási eszközök is szabályzásért kiáltanak, ugyanakkor a közlekedés transzformálódása, átalakulása a mesterséges intelligencia égisze alatt, nagyon ígéretes változásokat hozhat.
Hozzászólások