(F)ordítok - 21. • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

(F)ordítok – 21.

Kamarás Klára: A Duna partján

Sosem jutott védő, simogató kéz,
család melege és szépség elég.
A hideg gangot soha nem feledte,
s hogy gyárak füstjétől sötét az ég.

Még ma sem jött el álmodott világa,
hol együtt munkál sok baráti kar,
hol együtt dalol az Olt a Dunával,
s ne gyűlölködne román és magyar.

A Duna partján ülök elmerengve.
Nézem a szürkén hömpölygő habot.
Tudom, hogy ma sem lenne jobb a kedve
a költőnek, ki itt gondolkodott.

Klára Kamarás: Pe malul Dunării

Nu i-a cuvenit ocrotitoare, mângâietoare mână,
căldura familiei şi frumuseţe prea multă.
Gangul rece niciodată n-a uitat,
nici cerul de-a fabricilor fum întunecat.

Nici azi n-a sosit lumea-i mult visată,
unde braţe prieteneşti muncesc împreună,
unde Oltul cu Dunărea-mpreună cântă,
şi românul cu maghiar nu se privesc cu ură.

Pe malul Dunării visător şad pe trepte.
Mă uit la spuma cenuşiilor valuri.
Ştiu, nici azi n-ar fi mai vesel
poetul, care aici a stat pe gânduri

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “(F)ordítok – 21.”


  1. Kedves András! Nagyon szépen köszönöm, a figyelmet és a fordítást. Csak ma találtam rá. Jóleső meglepetés!
    Remélem családostól egészséggel megúsztátok ezt a járványt. Talán vége lesz már.
    Mi is megvagyunk.
    Szeretettel kívánok további szép napokat, békét, hogy csak az irodalom, az alkotás gondja legyen, ne kelljen a járványra, (soroltam, de túl sok volt amire ne kelljen már gondolni) a többit töröltem.
    Klára

    Hozzászóló: Kamarás Klára | 2021. június 23., 14:38

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés