Válasz, Dsida Jenő: Meghitt beszélgetés a verandán című versére
Szél sustorog, már este van,
a veranda fényes virág.
Árnyék bujkál az udvaron,
kabátban lófrálnak a fák.
Ablak a tó, titkos tükör,
benne van teljes életünk.
Mélység, magasság muzsikál,
az éjszaka játszik velünk.
Játszik az éjjel, lépeget,
nyomában minden árnyalat,
cserépedényben mintha víz,
kiöntöm néked magamat.
*A vers Petőcz András líra-kurzusának feladata volt. A dőltbetűs sor idézet az eredeti versből.
Hozzászólások