Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 25. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 25.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

Dayka Margit vendégszereplései 1940-1946

Dayka Margit 1938-ban (Forrás: Wikipédia)

Ha a krónikás évtizedeket átívelő művészi pályájú jelentős színművészről beszél, akit nemzedékek sora kedvelt – köztük e sorok írója is –, különös örömmel tölti el róla megemlékezni. Dajka (Dayka) Margitról (Margitka, 1907-1986) van szó, akit sokunk a régi filmekből dívaként, 1945 utáni film-, színházi-, és TV-szerepeiben pedig utolérhetetlenül sokoldalú művésznőként, illetve tüneményes idős hölgyként ismerhettünk meg.

Dayka Margit fiatalon (Forrás: Wikipédia)

(Már jó előre közlöm, hogy a szövegben előforduló előadásokra vonatkozó adatok – az idézett korabéli sajtó mellett – a Futaky Hajna /1927-2011/ szerkesztésében, 1992-ben kiadott két kötetes „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával /1895-1949/” című kiadványában találhatók.)

Most pedig nézzük meg a „Dunántúl” 1944. június 25.-i számának „Színház” rovatát, hogyan „harangozta be” a már akkor is „beérkezett” művésznő vendégjátékát „Dayka Margit vendégszereplése a pécsi színházban” címmel, „Pécs, június 24.” – keltezéssel.

„Július 1.-én és 2.-án vendégszerepel a Pécsi Nemzeti Színházban. A hosszú nyári szünet után a pécsi közönség bizonyára örömmel fogadja ezt a hírt, hogy a színtársulat 2 napos játékra újra Pécsre érkezik. Dr. Székely György színigazgatónak ez a figyelmes gesztusa azt célozza, hogy a nyári szünidő alatt ne lazuljon meg a színház és a közönség között az a meghitt és bensőséges kapcsolat, amely az egész színi évadot jellemezte.

A színtársulat 2 napos vendégjátékának különös jelentőséget ad, hogy Dayka Margit, a Nemzeti Színház kiváló művésznője vendégfelléptével jár együtt! Dayka Margit Kerecsendi Kiss Márton ’Első’ című színművében lép újra a pécsi közönség elé. Kerecsendi Kiss Márton drámai feszültségű, mélységesen megindító, emberi sorsokat ábrázoló színműve, az elmúlt év egyik legszebb prózai előadása volt. Dayka Margit ezúttal Fábián Eszter szerepét fogja alakítani, mellyel Pesten is átütő sikert ért el.

A darab többi főszereplői a tavalyi pécsi társulat kitűnő művészei Zách János, Sebők Margit, Kosztolányi Broniszláv, Erdélyi László, Mihályi Vilcsi, Borszéky Ferenc. Dayka Margit pécsi vendégszereplése iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg.”

Kerecsendi Kiss Márton (Forrás: Wikipédia)

A tudósításban szereplő darab Kerecsendi Kis Márton (Kis Márton István, 1917-1990): „Az első” című színműve volt 3 felvonásban, rendezte Zách János (1909-1979), és 1944. július 1.-jén, 2.-án délután és 2.-án este adták elő. Dr. Székely György (1919-2012) sikeres pécsi színigazgató ugyanis nagy súlyt fektetett arra, hogy kora neves művészeit – így Dajka Margitot és számos sikeres művész-társát – Pécsre hívja vendégszerepelni, hogy az itteni színházbarátok a helyi színpadunkon személyesen is megismerjék művészetüket.

Zách János idősen (Forrás: Wikipédia)

Zách János először színházunkban abban a prózai- és zenés játék társulatban volt drámai hős és jellemszínész, amely 1940. április 5. és május 15. között szerepelt, és Kardoss (Kardos) Géza (Szilárd, István, (1888-1955) prózai társulatában rendezett is. Másodszor azzal az operett- és prózai társulattal jött, amelynek előadásai 1941. október 16-tól 1942. február 17.-ig voltak itt, szerepköre jellemszínész volt. Azután az 1943/1944-es évadban társulatunk tagja lett, mégpedig mindjárt prózai főrendezői minőségben, emellett még drámai hős és jellemszínész szerepekben is föllépett! Ez folytatódott a következő, az 1944/1945. évadban is. Aktivitását mutatta, hogy az 1945/1946. színi évad során a pécsi kisgazda párti „Független Nép” színikritikusa lett.

Kosztolányi Broniszláv (Forrás: Wikipédia)

Sebők Margit színiakadémiai végzését követően, 1943 őszén jött Pécsre, prózai naiva szerepkörben számítottak rá az ekkor kezdődő évadban, és ugyanez folytatódott az 1944/1945. évadban is. A színházak 1949. évi államosítása előtt az 1947/1948. évadban szintén szerepelt a mecsekaljai városunkban – naivaként. Kosztolányi Broniszláv (1921-1982) is ekkor végezte el a színiakadémiát, de még akadémista korában, 1941. és 1943. között 3 mozifilmben szerepet kapott. Jellemszínészi minőségben szintén az 1943/1944. évadban szerepelt nálunk, majd a fővárosi Nemzeti Színház szerződtette, amelynek Pécsre jövetele előtt ösztöndíjasa volt.

Erdélyi Mihály 1920-as években (Forrás:Wikipédia)

Erdélyi Lászlóval (és feleségével, Ilussal) először Pécsett a Zách Jánosnál már említett, 1940. április 5. – május 15. között itt játszó prózai- és zenés játék-társulat tagjaiként találkozhattunk – közelebbről meg nem határozott szerepkörben. Az 1941. február 13. – április 30., és az 1941. október 16. – 1942. február 17. között Pécsett szereplő operett- és prózai társulatnál pedig – immár a felesége nélkül – segédszínészként és egyben ügyelőként az első-, csak ügyelőként a második alkalommal volt nyilvántartva. Az 1943/1944-es évadban már a prózai ügyelői feladatok mellett színészként is szerződtették. Ugyanez történt az 1944/1945., az 1945/1946. évadban, míg az 1947/1948. évadban már elmaradt az ügyelőség. (Felesége az első említése /Ilus/ után E. Nagy Ilonaként szerepelt, színésznőként szerződtették őt a továbbiakban, míg a lányuk, Erdélyi Ila segédszínésznőként kezdte pályáját ugyanekkor.)

Rátérvén most a furcsa művésznevű Mihályi Vilcsire, ő nálunk először 1939. október 7. és december 4. között operett-társulatban szerepelt, mégpedig komikaként. A színházunk társulatába az 1942/1943. színi évadban került, mégpedig énekes komikai és anyaszínésznői szerepkörben. Utoljára az 1943/1944-es évadban szerepelt itt, ekkor már a szerepköre prózai komika volt, és számos sikeres föllépést tudhatott maga mögött.

Bakay Lajos fiatalon (Forrás: Wikipédia)

Borszéky (Borszéki) Ferencet is az 1942/1943. évi színi évadban szerződtették hozzánk, ekkor a segédszínészek között szerepelt. Az 1943/1944-es évadban már a színészek között volt föltűntetve, mégpedig baritonistaként. A következő, 1944/1945. évadban azonban ismét változott a helyzete, mert rákerült ő is azoknak a névsorára, akik meg nem határozható státuszban működtek. Az 1945/1946-os évadban pedig a segédszínészek közé lett beosztva, mégpedig énekesként. Ezt követően elkerült Pécsről.

De most tekintsünk kicsit vissza, hogy a művésznő mikor szerepelt először a Pécsi Nemzeti Színház színpadán, mégpedig sajnos, természetesen vendégként. Erre sem került sor sokszor. Először ez 1940. november 15.-én történt meg, mégpedig Erdélyi Mihály (1895-1979): „A csavargó lány” című, 3 felvonásból és 6 képből álló operettjében. A színház zenekarát Bakonyi Ödön vezényelte, és B. Unger István rendezte az előadást.

Csontváry-önarckép (Forrás: Wikipédia)

Bakonyi Ödönt már az 1937/1938-as évadban megtalálhatjuk betanító karmesterként társulatunkban, karmesterként operetteket vezényelt egészen az 1947/1948-as szezon végéig. A B. Unger István név Beleznai Unger Istvánt (1902-1963) „takart,” de először Unger Istvánként találkoztunk véle már az 1932/1933. évadban, mégpedig mindjárt főrendezőként (!), de egyúttal énekes operett bonvivánként is! A későbbi években számtalan alkalommal visszatért Pécsre rendezni és színészként föllépni, miközben aktorként és jeles színigazgatóként is működött mind Budapesten, mind vidéken. A stagione (vándor-társulati)-rendszer idején pedig saját társulatával lépett föl nálunk az 1940/1941-es színházi évad során.

Az elsőként ismertetett 1944-es vendégszereplést követően Mildred Harris: „Válóok” című 3 felvonásos zenés vígjátékában láthatták ismételten a pécsiek Dajka (Dayka) Margitot, mégpedig Stella Adorján (1897-1967) fordításában, Hegedűs Tamás zenéjével, amelyet Bakonyi Ödön vezényelt és Farkas József rendezett. Az előadásokra már a második világháborút követően került sor, a pontos időpontok 1946. október 19, 20. délután-este és 21. lettek, vendégszereplő-társa pedig Bakay Lajos (1920-1999) volt. (Magánélete összekapcsolódott 1949 és 1956 között Dajka Margittal, élettársak voltak, de amint látható, már ekkor is együtt jöttek el városunkba föllépni.)

Huszárik Zoltán szobra (Forrás: Wikipédia)

Farkas Józsefet táncos naturburs szerepkörre szerződtették a teátrumunkban az 1940. február 6.-április 1. között föllépő operett-társulatnál. Legközelebb már tagként találkoztunk a nevével, mégpedig főrendezőként (!) az 1946/1947-es évadban, de vígjátéki bonviván szerepkörben is föltűnt. Az 1947. március 5.-től fölálló társulatnál pedig a rendezők sorában tüntették föl, de emellett prózai bonvivánként is szerepelt. Ez volt az utolsó említése a pécsi színháznál.

Dajka Margit 1950-ben (Forrás: Wikipédia)

Dajka Margitnak később volt egy közvetett kapcsolata városunkkal. A legendás, és fájdalmasan korán elhunyt Huszárik Zoltán (1931-1981) filmrendező ugyanis 1980-ban „Csontváry” címmel filmet forgatott a legendás magyar festőművészről, Csontváry Kosztka Tivadarról (1853-1919) a híres bolgár színész, Itzhak Fintzi (1933-) főszereplésével. Dajka Margit szintén jelentős szerepet kapott a filmben, partnerei ebben Drahota Andrea (1941-) és Bánfalvy Ágnes (1954-) voltak. Bár a filmdrámát nem itt forgatták, de mivel a gyűjtemény oroszlánrésze Pécsett található immáron 1973 óta, a festményekről készült felvételeket városunkban vették filmre.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS