Anyák napján • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Anyák napján

 

Édesanyám, te vagy nékem
szép csillagom fenn az égen.
Lehoználak, le a földre,
bele bújnék édes ölbe.

Kertemben nőtt ez a rózsa,
szívem Neked nagy adósa.
Magam vágtam, tövis nélkül,
napsugarat szőttem ékül.

Szívemnél a csokor könnyebb,
nehezítik eső-könnyek.
Mosolyodtól majd felszárad,
bennem őrzök kedves- százat.

Megkérem a kis pacsirtát,
ahonnét még látszik tisztán
régi házunk, s pont fölébe,
repüljön a magas égbe.

Mondja el a köszönetem,
míg csokromat kötögetem:
gyermek voltam, gyermek vagyok,
mert két szemed bennem ragyog.

Lehoználak, le a földre,
vissza bújva édes ölbe,
kötényedhez menedékül,
egymást értve, szavak nélkül.

 

Vasszécseny, 2021. április 26.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Anyák napján”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés