Kütyü, majd kacat • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Kütyü, majd kacat

– Mi a kütyü?

Nem egyszerű a válasz erre a kérdésre. Hiába kutat az ember, hivatalos eredményre nem jut. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a szócikk helyén annyit ír: nem ismert. Tudta ezt a közismert „nyelvcsősz” – Grétsy László professzor is. Ezért indítottak a század forduló utáni években egy pályázatot. Ezt támogatta az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség. A kiírás szerint:  – „Olyan főnevek gyűjtése, amelyek valamilyen, pontosan meg nem határozott szerkezetek, gépezetek a megjelölésre, nagyjából való meghatározására szolgál.”

A pályázat sikeres volt. Az összesítés szerint az alábbi javaslatok születtek: bigyó, bigyusz, bizgentyű, ezvasz, fityfene, szerkentyű, himihumi, ketyere, kütyü, miskulancia, szerkentyű, szirszar, vackeráj.

Ezekből a szavakból akkor, javaslatként, szóhasználatként a bigyó és a szerkentyű szavakat emelték ki. Aztán milyen furcsa, az élet adta használat, mert nagyon rövid idő alatt a kütyü lett a győztes, napjainkba a legismertebb szó. A kereskedők már úgy reklámoztak: – „Okostelefon a legnépszerűbb karácsonyi kütyü.” Egy akkori riportban olvasható volt utasszállító repülőkről szóló cikkben: – „Megőrülnek a pilóták, a rengeteg kütyüktől.”

Azóta számtalan, megismételhetetlen, megnevezhetetlen kütyük tömege látta meg a napvilágot. Van olyan: – GPS navigációs kütyü. – Motor melegítő kütyü. – Szúnyogcsípés elleni kütyü.

Aztán egy szélesebb, alaposabb hazai kutatás feltárta, hogy a kütyü szót már a XVIII. szd-ban ismerték. Több nyelvjárásban is jelen volt. Például a mogyoró, dió, gesztenye, bab, borsó „termésburkát” nevezték – kütyünek.

*

Milyen kütyüket talált ki a „pihent” elme? Íme, egy csokorra való: – kéz hosszabbító kar (ez egy olyan botszerű szerkezet (kütyü), melynek a végén, felső nyomásra szétnyílik alul egy kettős kar, ha elengeded, összecsukódik. Megfogható vele a leejtett papír hulladék. Pályaudvarokon a sínek közül így szedik össze a szemetet.  – Digitális mérőkanál (mérni lehet lisztet, cukrot a sütibe, mutatja a grammokat. – Tojáshéj körbevágó (ha lágytojást akarsz enni, megfőzöd, közbevágod – a kütyüvel – és már kanalazhatod is). – Fém tetejű befőttes üveg nyitó (eddig egy ilyen konzervről késsel, feszegetéssel lehetett levenni a csavaros fém fedőt. Ez most egy nagy, lapos pofájú – kütyü – fogóval megoldható. – Pezsgős dugó (ha felbontsz egy üveg pezsgőt, és nincs akivel, az egész üveggel megigyad, ráteszel egy olyan csavaros dugót, amely fémből készült – kütyü – rácsavarod és nem szökik el a palackból a szénsav. – Önkeverős bögre (nem kell hozzá kanál, bele öntöd a kávét, cukrot, egy kis tejet és lassan forgatod, össze keveredik, nem löttyen ki, mert a pohárnak emelt és befelé görbülő széle van. Kérdés hogyan iszod meg a kávét). – Mosogató csapra szerelhető zuhany rózsa (gyümölcsöt akarsz megmosni, csak alá tartod és kész.)

A kütyük gyártásának sorát, csak a fantázia kimerülése adhatja meg. Ugyanis kütyük tömegét lehet kitalálni – „használatra” – a lakásba, a garázsba, az autóba, a wc-be és fel nem sorolható helyek sokaságára.

Werner Pieper német író, újságíró így vélekedik: „A felesleges, sőt káros holmik termelése manapság már olyan aggasztó méreteket öltött, hogy csaknem vele azonos léptékű reklámiparra van szükség ahhoz, hogy az embereket rábeszéljék, vegyék, egyék és használják (el) ezt a valójában semmire való – sok szart.”

*

Egy óraszerű kütyü története. Görögországban jártunk egy másik családdal, körúton. A barátomnak volt egy nagy Mercédesz autója, kéz alól vette. Jó kényelmes volt, ezzel utaztuk be Görögországot. Már visszafelé jöttünk, amikor Athén utcáin sétálva egy kirakatban különös karórákat láttunk. Olyan volt ez, mint egy karóra, abban különbözött, hogy nem kerek számlapja volt, hanem annak helyén egy téglalap alakú ablak. Ha az óra szélén lévő kis gombot megnyomtad, a kijelzőn (ezen a kis ablakon) digitális formában, szép piros számokkal megjelent a pontos idő, óra, perc formájában.

A szépség és a gyakorlatiasság hiánya abban mutatkozott, hogy a pontos időt, csak úgy rápillantással nem lehetett megállapítani, a másik kezeddel be kellett nyomni azt a bizonyos kis gombot, hogy a pontos idő láthatóvá váljék.

Hazaérkezve a barátommal feszítettünk a munkahelyen, mutatva a külföldről hozott különös szerkezetet. Aztán a „csoda” három napig tartott, a sok nyomkodás fárasztóvá vált. Visszacsatoltuk a régi Pobeda órát és ez a „csodabogár” egyszerűen egy kis kütyü-vé vált. Pár év múlva a szekrény fiókjában véglegessé, kacattá lett.

*

Még egy történet az órák világából, melyek úgy látszik, magukba hordozzák a kütyük megvalósítását. Ez szintén egy karóra volt. Elektromos, digitális felülettel. A forgalmazók úgy ajánlották, hogy ez az óra. használójának segítséget ad, jelzi a mobil telefonra érkező hívásokat, sms érkezését és más funkciókat is. Nem volt drága, összesen 5 ezer forint.

Az órát ajándéknak szántuk, át is adtuk. Egy hónap múlva kérdeztük, milyen az óra? A válasz lehangoló volt, az elején még funkcionált, de később elfáradt, nem szólt egy szót sem. Úgy látszik, olcsó húsnak híg a leve. Ránézésre jól nézett ki, de hamarosan tulajdonosa szemében, minőségi változáson ment keresztül, mert az óra kilétéből, csupán egy használhatatlan kütyü lett és a végén csak egy kacat.

*

A híradástechnika fejlődött legjobban az utóbbi hetven évben. A saját bőrömön tapasztaltam, mert az első ilyen híradástechnikai eszköz, amit megvettem, egy szalagos magnó volt. A rádióból csak zenei felvételeket készítettem vele. A magnó szalagok sorakoztak a polcon, oldalára felírva, milyen zenét találhatunk a tekercsen. Nem telt bele tíz év, megjelentek a kazettás magnók. A könnyebb kezelési szempontot figyelembe véve, meg az előre töltött, kis kazetták vételének lehetőségét is mérlegelve, egy ilyen készüléket vettem.

Közben volt egy lemezjátszó készülékem is, hozzá nagy bakelit lemezekkel, klasszikus és jazz zenével. A lejátszót óvatosan kellett használni, nehogy a tű megsérüljön. Ezt kikerülendő, divatba jött a CD lejátszó. Egyszerűbb volt a kezelése, a CD lemezeken minden hallhatóvá vált.

Megint eltelt vagy húsz év, a lemezjátszó és az orsós magnó a szobában porosodó tárggyá változott. Emlékeztetve a múltra, de a modernebb utódok őket is kütyüvé minősítettek, mert már nem voltak mások. Egy költözés során pedig egyszerű kacatokká lettek.

*

A kütyü nagyon népszerű lett. Vele sok mindent hamarjában ki lehet fejezni. Egyszerű példákat lásunk erre:

Ferencék falusi portája körbe van kerítve, de ennek a kerítésnek az állapota gyalázatos. Eredetileg léckerítés volt, de az idő vasfoga, úgy mondják – megette! Új kerítés kell – döntötték el. Vettek is beton oszlopokat, fonott kerítés drótot, egyik hétvégén a rokonság férfi tagjai, kicserélték a kerítést. A bejárati kaput is felszerelték, de a szélben csak lengedezett, nem akart fixen állni. T. Feri megjegyezte, ahogy fogta a kaput: – Ide meg valami kütyü kell, hogy belehessen csukni!

Sándor autójával behajtott az ismerős autószerelőhöz. Amint kiszállt a kocsiból, kérdezte a szerelő:

– Mi a baj Sanyikám?

– Nem működik az ablaktörlő. Valamilyen kütyü elállítódott benne.

– Nem baj, javítjuk!

*

Mákos bejglit akartak sütni T. Sárikáék. De ehhez meg kell darálni a mákot. Elő is vették a kézzel hajtható darálót, felszerelték az asztal lapjára és próbáltak mákot darálni. Sajnos a mákszemek egészben gurultak a tányérba. Na, mi lehet a baj? A férj is körbe nézte a masinát és megállapította, hogy azt a kerek, lapszerű kütyüt kihagyták az összeszerelésnél.

*

A kütyüknek van két olyan jellegű térhódítása, története a világban, amely egyrészről csodálatot vált ki az emberekből. Másik részről a kultúrpolitikában, a filmkészítés során pedig meghökkentő, humoros reagálást vált ki a nézőből.

Már az I. világháborúban a hírszerzők használtak zsebórába, esernyőbe, sétapálcába, pecsétgyűrűbe rejtett fegyver-kütyüket.

A film világából, a James Bond filmekben olyan kütyüket, mint a pengecipő (rugós késes cipő), ló szállító furgonba rejtett mini-repülő, filmes kamerába rejtett lángszóró, vagy a röntgen szemüveg (amellyel a férfiruhákon nem, de a nőin igen – az alsónemű kivételével – átlehetett látni. Ezen területek a kütyük térhódításai között, kiemelt helyet érdemelnek.

*

A nyelv érdekes módon tud társítani olyan dolgokat, melyek vagy így, vagy úgy összetartoznak. Persze ez lehet az eltérő jegyek miatt is.

Személyekre is lehet ezt vonatkoztatni, értelmezni. Ki ne ismerné: Stan és Pan, Zoro és Huru vagy Hacsek és Sajó szívderítő, humoros, színészi kettősöket

Az igaz, hogy a jelenlegi tárgyakról van szó, de e tárgyak minőségi alakulásuk során össze tartoznak, mert elhasználódásuk során alakítanak egy „párost”, kütyüből kacattá válnak.

*

Latolgatjuk a kütyük értékét, aztán megállapítjuk, hogy csak részben értékesek, sőt értéktelenné válnak. Mégsem tudjuk úgy egyszerűen eldobni őket. Galgóczi Erzsébet író mondja: „A világ luxus és haszontalan dolog. Igaz ám, de a haszontalan dolgok nélkülözhetetlenek. Haszontalan dolgok nélkül nem érdemes élnünk.”

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kütyü, majd kacat”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés