Hiányoznak a kutyák, mert nem
örül senki nekem, mikor hazajövök
belépek az üres lakásba, és elfog a
rettenet, ezért inkább ki se megyek
napokon át, úgy élek, mint akinek
az ajtaján nincsen kilincs, a kulcsa
meg elveszett, pedig mindkettő van,
és voltaképpen szabad vagyok, csak
a kényszer a bilincs. De ma, határozom
el, erőt veszek magamon, és kimegyek,
lesz, ami lesz, legfeljebb majd jó hangosan
köszönök magamnak, amikor a lakásba
visszaérkezem. Jó napot, szia, hogy vagy?
Igen, így lesz, menni fog, egészen, érzem.
Hozzászólások