Valamit akartam… • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Valamit akartam…

Visszapillantani néha oly jól esik,
kutatunk a múltban, aztán rádöbbenünk,
hogy sír a lélek, mikor emlékezik.

Valami szétesett, valami megszakadt,
hiányérzetek gyötörnek már rég,
valamire vágytam, valamit akartam,
oly kusza, homályos most is az egész.

Mi volt az életed, idáig mit tettél?
Tanítottál néhány száz gyereket,
közben magadnak kettőt felneveltél.
Hittel, szusszal, akarattal bírtad volna,
de a betegség mindig közbe szólt,
így estek az igazgyöngyök kútba.

Elégetted magad, mint a gyertya
a reád bízott gyermekek szívében,
talán ez a fény ragyog majd valahol
szikrázó csillagok messze tengerében.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

9 hozzászólás van ehhez: “Valamit akartam…”


  1. Nagy boldogsággal tölt el olvasni Édesanyám sorait a Hetedhéthatár oldalán.Bízom benne, hogy Édesanyám versei a Hetedhéthatár olvasó közönségét is megérintik és szeretettel fogadják!!
    Dr. Kálmán Ildikó

    Hozzászóló: Dr. Kálmán Ildikó | 2021. június 2., 11:22
    • Kedves Ildikó !

      Édesanyja verse, engem nem csak érintett, de áthatott… röviden, tömören, érzőn gondolkodó, szeretőn gyermekeit felnevelőn, gondoskodón, a tanítói hivatása értelmében bizakodón…a vívódások, bánatok megélt betegségek, nem törték meg, erős nekem a reményem… tudott Ő boldog lenni, családja körében.

      Érdeklődéssel várom, költészetéből még milyen gondolat fonalai, jelennek e kúlturális fórum oldalain.

      Üdvözlettel: Tóth Imri Szilárd

      Hozzászóló: Tóth I. Szilárd | 2021. június 2., 12:31
    • Gratulálok! Nagyon megindító, igaz gondolatok!

      Hozzászóló: Kadia Györgyné | 2021. június 5., 14:45
  2. Kedves Ildikó !

    Édesanyja verse, engem a “megérintésen” túlmutatón áthat… Olvasva vívódását, múlt-jelen, bánat-öröm érzései között… megértve, miközben két gyermekét nevelte, mint pedagógus, számtalan tanulója értelméért is hittel, hivatásként, küzdött… hiába térítette el gyakran, önmaga, vagy szerettei betegsége ez útról… optimistán mindig visszatért, hogy tudását rendületlen átadva, felvilágosúlt legyen az utókor.

    Köszönöm e kúlturális fórumon a megjelentetést, kiváncsian várom a költő hölgynek következő versét.

    Üdvözlettel: Tóth Imri Szilárd

    Hozzászóló: Tóth I. Szilárd | 2021. június 2., 19:38
  3. Köszönöm Szilárd!

    Örömmel töltöttek el kedves sorai!

    Üdvözlöm Ildikó

    Hozzászóló: Dr. Kálmán Ildikó | 2021. június 3., 07:53
  4. Azon szerencsések közé tartozok akinek birtokában van ez a kicsi de rendkívül érzelemdús verses könyv amiben ez a szép vers is található Gratulálok hozzá, ajánlni tudom mindenkinek. Benkő Dezső.

    Hozzászóló: Benkő Dezső | 2021. június 4., 19:10
  5. Irma nénit személyesen is ismerve nagy örömmel olvastuk újra ezt az érzelmekkel teli verset,melyből sugárzik a szakmai elhivatottság és a család iránti szeretet.Reméljük,hogy olvashatunk még néhányat az elkövetkezőkben is!

    Hozzászóló: Bossányi Magdolna | 2021. június 6., 18:18
  6. Ez a vers csodálatos,engen nagyban megérintett Irma néni meglátása az élettel való küzdelemmel, amiben volt szeretet, boldogság,fájdalom és mindezt pár sorban leírni csak példaértékű mindannyiónk számára, ismervén a többi verseit is csak gratulálni tuduk, szép örökség Ildikónak és családjának.

    Hozzászóló: Szabó Jánosné | 2021. június 9., 07:00

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés