Gyócs Irmi
Szülike: a mindenki Örzse nénije
Ott áll a bot a sarokban,
mit drága nagyikám rám hagyott.
Sosem gondolta volna, hogy
egyszer én is rászorulok.
Járja az udvart körbe-körbe
Zoltán szenvedése
Krisztus nem szenvedett annyit,
amennyit szenvedtél.
Ha hiszed az Istent, kérdezd meg hát tőle,
miért teremtett embert,
hogy bolyongjon körbe-körbe
Sziklakert
Bezárt világunk sziklaszigete,
a csiszolt kövek közt búvó zöldek,
mohák, páfrányok, apró kis virágok,
csevegések, titkok tündérszigete.
Vagyunk-e még? És ha vagyunk, hányan?
Evelinek, Zsuzsák, Jutkák és Izák,
Égi csoda
Csoda történt fenn az égen,
úszik a felhő sötéten,
egyik félen – másik félen,
milliónyi felhőfoszlány
kergetőzik fehérben,
és sütkéreznek a fényben.
Akit alig vártam
(Szülikére emlékezve)
Szénaboglya, gyalogút,
idefut meg odafut
rajta fut két fürge láb,
hogy siet, hogy szaporáz.
Lebukóban már a Nap,
de sugara még simogat,
Anyák napi csokor
Ránéztél a virágra
és szemed könnyezett.
Tudom, arra gondoltál
mikor már nem leszek.
Örüljünk a mának,
a szegfűcsodáknak,
Emlékezés
Jövőről álmodtunk egymás szemébe nézve,
titokban és csendben, csókkal pecsételve.
Május volt, és nyíltak a kéklő orgonák,
fogtuk egymás kezét, szívünkben boldogság.
Levél
Levelet kaptam kézbesítetlenül,
nem lepett meg, nem ért váratlanul,
ha bántottál, a bántalom visszahull,
s az élet megleckéztet kegyetlenül.
Április
Húsvétot váró április
szeszélyes, bolondos hónap.
Miért, hogy mégis szeretlek
pedig hazug és csaló vagy.
Benned csodálkoztam
én rá a világra
Magányos körtefa
Gyerekkorom körtefája,
de sokat jártam alája.
Ott álltál magányosan, árván,
ki felejtett ott a Gyöngyös partján?
Bámultál a messzeségbe,
a közeli erdő tengerére.
Másfél év múlva
A sors egyszerre kegyes és kegyetlen,
de ami fáj, az felejthetetlen
a naptár beszédesen velem szemben,
és a 13-as pirosra festve.
A napok csak ballagtak, múltak,
és néha csak úgy észrevétlen,
Óh, hogy fáj!
Óh, hogy fáj nekem,
hogy rám hasonlítotok.
Ugyanúgy nehéz az életetek,
és feszül minden idegszálatok.
Ha bajotok van, nekem fájtok,
az én szívem veri a százhúszat
Hóvirágok
Hóvirágok, kincsek,
apró kuszált szálak,
miről meséltek most
a jó nagymamának?
Meséljetek hóról,
fagyos téli szélről,
Műtét
Hát ismét a műtő,
mint az életben annyiszor.
Zörög a tolókocsi,
kitárul a nagy ajtó,
felvillannak a fények,
csattognak a műszerek,
Látomások-víziók
Mi van akkor, ha a lélek fáj?
és szüntelen ráz a zokogás.
A tudat működik, de béna a tett,
Emlékek ezrei felsejlenek.
Hova lettetek? hova lettetek?
Partnereink
