Újra látogatható Párizs legrégibb múzeuma • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Újra látogatható Párizs legrégibb múzeuma

 

2016 októberében Párizs legrégibb múzeuma, a Carnavalet Múzeum restaurálás miatt bezárta kapuit. Több mint négy év után, ez év májusában készültek el a munkálatokkal, és immár teljesen megújultan fogadja az érdeklődőket.

 

A Carnavalet Múzeum

 

A látogató első élménye a múzeum előtt álló remekmű, XIV. Lajos szobra. Antoine Coysevox alkotását 1689. július 14-én avatták fel. A szobrász antik vértezetbe és a római császárok köntösébe öltöztette a Napkirályt.

 

XIV. Lajos szobra

 

A múzeum bejárata

 

 

A Carnavalet Múzeum 1880-tól működik. Az ötlet Georges Eugène Haussmann bárótól való, aki 1853 és 1870 között Párizs nagyszabású urbanizációs munkálatait irányította. Haussmann elképzelése az volt, hogy meg kell őrizni a régi Párizs emlékeit. Ezt a célt szolgálják az archeológiai leletek, az emblematikus épületek makettjei, a történelmi festmények, közel hatezer műtárgy.

 

A Cité-palota (ma Conciergerie) makettje

 

A látogatónak több mint másfél kilométert kell gyalogolnia, mire végigjárja a múzeum valamennyi termét. Kronológiai sorrendben következnek a kiállított tárgyak. Az őstörténetnél kezdődnek, az archeológiai teremben.

 

Az archeológiai terem

 

 

Részletek az archeológiai teremből

 

Az őstörténeti emlékek közül a legérdekesebb talán az a lelet, amit 1991 és 1992 között, a Bercynél feltárt újkőkorszakbeli lelőhelyen találtak. Ez egy egyetlen darabból kifaragott, több mint öt méter hosszú pirog, amit halászatra, vadászatok zsákmányainak és gyümölcsök szállítására használtak. De a pirogok arra is szolgáltak, hogy embereket szállítsanak át a folyók egyik partjáról a másikra. Történészek feljegyezték, hogy ebben a korban a Szajna kétszáz méter szélességet és öt méter mélységet is elért.

 

Pirog. Ősrégészeti lelet

 

A másik értékes lelet egy kőből faragott fej, ami a Pont Neuf dísze volt. A Pont Neuf (jelentése Új Híd) valójában Párizs legrégibb hídja. 1592-ben kezdték el építeni III. Henrik uralkodása alatt. A vallási háborúk miatt abbamaradt építkezést 1592-ben folytatták IV. Henrik utasítására. 1607-ben avatták fel. Eredetileg 381 antik istenség és mitológiai fej díszítette. Ezek a figurák a lakosságot a rossz szellemek ellen védelmezték.

 

A Pont Neuf egyik figurája

 

Egy nagy ugrással eljutunk „Voltaire halotti székéig”. Jóllehet a legendával szemben Voltaire nem ebben a székben halt meg, számára készítették utolsó párizsi látogatása alkalmával. 1778. február 5-én Ferney-ből Párizsba érkezve, barátja és tanítványa, Villette márki fogadta. Voltaire-t a Quai des Théatins (ma Quai Voltaire) egyik szállodájában helyezték el egy első emeleti lakásban. Ott használta ezt a praktikus és kényelmes széket. A fotelt ellátták írásra alkalmas, lehajtható asztalkával, több részes, írószereknek való fiókkal is. A kényelmes, karfás foteleket ma is Voltaire fotelnek nevezik.

 

Voltaire karosszéke

 

A francia forradalomról szóló festmények közül kiemelkedik Jacques-Louis David Le Serment du Jeu de Paume című alkotása. A magyar fordításokban „Labdaházi esküvel” találkozunk. De mit kerestek a Dávid festményén ábrázolt képviselők a labdaházban? Az 1789-es francia forradalom kezdetének egyik fontos eseménye volt, amikor a Nemzetgyűléssé átalakult Rendi Gyűlés képviselői június 20-án felesküdtek arra, hogy „soha el nem válnak egymástól, és mindenütt összegyűlnek, ahol a körülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják és szilárd alapokra nem fektetik.” Ám a képviselők felújításra hivatkozva zárva találták az országgyűlés üléstermét, így átvonultak a közeli Salle de jeu de paume-ba (a jeu de paume szó szerint tenyérjáték, a tenisz elődje, amit először ütő nélkül, a tenyerükkel játszottak a sportolók.)

 

Jacques-Louis David: Le Serment du Jeu de Paume

 

A múzeum egyik érdekessége Marcel Proust hálószobájának mása. Ismeretes, hogy az író a Boulevard Haussmann 102. szám alatti lakásában a falakat parafa burkolattal boríttatta be, hogy elszigetelje magát az utcai zajoktól. A múzeumban rekonstruált szobában látszik a fal borítása. Proust fázékony volt, de nem fűtötte a lakást, mivel attól tartott, hogy a melegtől kiújul asztmája. Így nutriával bélelt kabátot vásárolt, ami szintén a kiállított tárgyak között látható, csakúgy, mint sétabotja.

 

Proust hálószobája

 

Proust kabátja és sétabotja

 

 

______________________________________________________________ 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS