Tisztelt Olvasók!
Pécsi Nemzeti Színház 1895 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Az Óbudai Kisfaludy Színház Pécsett 1895-ben
Most először fordul elő a sorozatban, hogy a mai Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5.-i megnyitása előtti színházi hírt közlök. A Pécsi Naplóban (1892-1944) hír jelent meg ugyanis az 1895. július 10.-i bemutatkozó-előadásuk előtt, mégpedig a következő szöveggel, „Víg-Színpad” cím alatt.
„Vigadó’ nagytermében vasárnap, július hó 10.-én, továbbá hétfőn és kedden Fejér Dezső, a Kisfaludy Színház v. igazgatója vezetése alatt előadásokat tart. A műsorok vannak: Kaczagtató (sic!) bohózatok, páros jelenetek, vígjátékok, különféle nemzetiségi tánczok (sic!), parodiák (sic!) stb. Belépti díj: I. hely 1 kor. (korona), II. hely 60 fillér. – Kezdete este 8 órakor. A n. é. (nagyérdemű) közönség szíves pártfogását kéri Fejér Dezső igazgató. A terem szellőztetéséről gondoskodva van.”
Óbuda, Kisfaludy Színház 1900 (Forrás: Wikipédia)
Erről a hírről azt érdemes közölnöm, hogy a „Víg-Színpad” – ról nem tudok szólni, ezt meghagyom a korral foglalkozó fővárosi színháztörténészeknek. Hogy pedig a nagy múltú Vígszínházról ejtsek szót, akkor azt tudni kell, hogy 1896. május 1.-jén nyílt meg a legendás Ditrói Mór (Himmelstein Móric, 1851-1945) igazgatása alatt. Ami pedig a hírben közölt Fejér Dezső színigazgatót illeti, róla is csupán azt tudom írni, mint ami a hírben szerepel. (Remélem, ezzel segíthetem a színház történetéről szóló kutatást, mivel az ott működő igazgatók nevét nem lehet megtalálni a földolgozásokban.)
Az Óbudai Kisfaludy (Károly) Színházról azonban állnak rendelkezésemre kutatási eredmények. Az óbudai Lajos utca 111.-ben nyílt meg 1897. február 26.-án. Sajnos, az épületet komoly károk érték az 1944-es ostrom alatt, ezért 1945-ben lebontották. (Érdekességként jegyezhetjük meg, hogy Kisfaludy Károly /1788-1830/ nevét több színházunk is viseli jelenleg. Győrött, valamint Balatonfüreden működik ilyen nevű teátrum ugyanis.) Amint látható, az un. könnyű-műfaj képviseltette magát az 1895-ös előadásban.
Egy kis, de fontos hír 1920-ból
Amint tudható, Pécs városa és Baranya vármegye déli része antant-szerb megszállás alatt állott 1918. november 14.-től 1921. augusztus 20.-ig. Ebből az időből származik a Dunántúl (1911-1944) 1920. augusztus 22.-i híre. Olvassuk el minden külön értesítés helyett.
Pécsi Nemzeti Színház 1920 képeslap (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény)
„Hírek. A színügyi bizottság ma délután tartott ülésén elfogadta Nádassy József színházigazgatónak az új társulatról és a darabok beosztásáról szóló jelentését. Feltételesen hozzájárult a bizottság a lapunkban már közölt helyáremelésekhez is, amelyeket a rendkívüli drágaság tesz indokolttá. Ezek között a szerződésileg biztosítandó fizetések, közöttük csak egy évi 70.000 koronával szerepel, továbbá a szerzői jogdíjak, a díszletek drágasága.”
Nádassy József (Forrás: Wikipédia)
A város színügyi bizottsága az akkori helyhatóság mai szóval kifejezve szakbizottsága volt. Oda bekerülni a közgyűlés szavazatai alapján lehetett csak a helyi képviselők soraiból, és ez presztízs-kérdésnek számított mindig. Ezért érthető, hogy Pécs notabilitásai kaptak helyet benne. Amint olvasható, fontos kérdéseket tárgyaltak meg itt, amely alapvetően meghatározta a pécsi színház helyzetét. Nádassy (Nádasy) József (1874-1925) 1899-ben jött először városunkba, és színészként, művészeti vezetőként, főrendezőként egyaránt ismert lett. Igazgatóként kétszer működött nálunk, mégpedig 1902. és 1905, valamint 1920. és 1923. között.
Színház-nyitónk 1928 őszén
Ismét a Dunántúl egyik cikkét idézzük föl, mégpedig most az 1928. október 3.-i szám „Színház” rovatából, „A pécsi (sic!) Nemzeti Színház megnyitója” cím alatt. „Az előjelek szerint szerdán Zilahy Lajos legértékesebb irodalmi remekével, a Szibériával nyitja meg Fodor Oszkár az új színházi évadot. Nagyon sok szempont szól amellett, hogy a budapesti Nemzeti Színháznak ezt a minden bizonnyal klasszikussá nemesedő darabját hozza először a színház. Legelsősorban, mert Zilahy Lajos a fiatal írógeneráció olyan értékét jelenti úgy nemzeti, mint művészi szempontból, akihez hasonló – és ezt főleg a Szibéria írójáról lehet megállapítani – több évtized óta nem jelentkezett a színpadirodalom gazdag termésében sem.
Magyar hadifoglyok Szibériában I Világháború (Forrás: Wikipédia)
Nem másodrendű szempont az sem, hogy olyan mélységekben és magasságokban szárnyal Zilahy ezzel a darabjával, és emellett annyira a ’ma’ színházi közönségnek írta meg a szibériás (sic!) magyar katona életét, hogy a függöny fellibbenése pillanatától véges végig érezzük az író szuggesztív erejét. Természetesen az a sok szereplő – mert hiszen több mint negyven embert mozgat – mind elevenül élő hús- és vérember, akiknek sorsa, élete mindannyiunkat egyformán érdekel és megragad. Mindezeken felül a művészegyüttesnek olyan produkciója ez az előadás, amellyel bizonyítani fogja az igazgató, hogy a pécsi Nemzeti Színház hivatása magaslatán áll.
A rendezés Vértes Lajos fejlődésének tanúbizonysága, de Rózsa Bözsin, Vass Irmán – az elsőrendű női gárdán kívül – Bánky Róbert, Danis Jenő, Sarlay Imre, Jákó Pál, Kormos (Lajos), Károlyi (Vilmos), Bihari (Nándor), mindannyian részt kérnek a sikerből. Két nagyon tehetséges új színésznek, Kottlár Richárd és Szalay Károlynak is alkalmul (sic!) szolgál a gyönyörű Szibéria a bemutatkozásra.”
Zilahy Lajos 1935 (Forrás: Wikipédia)
A kommentáláskor elsőként természetesen a darab írójáról, Zilahy Lajosról (1891-1974) kell szólnunk. Mint olvasható, ezekben az években szilárdította meg helyét irodalmi életünkben, vált igazán ismert íróvá. A fővárosi bemutató után Pécsett is sor került annak a darabnak a színrevitelére, amely az első világháborúban orosz hadifogságba esett ottani hadifoglyok sorsáról szólt, és a „Szibériá”-nál is népszerűbb „Két fogoly” című két kötetes regénye mellett nagy érdeklődést váltott ki ekkor. Fodor Oszkár (1880-1950) – aki színész és rendező is volt egyben – sikeres pécsi direktorként jó szimattal, „rutinos színházi orral” Pécsett is bemutatta ezt a színdarabot.
Vértes (Véber, Vértess) Lajos (1897-1961) rendező, színész – aki 1927. és 1929. között szerepelt nálunk mind színészként, mind rendezőként – kora ismert színházi szakembere lett, aki magas pozíciókat töltött be később az országos szakmai vezetésben is. Rátérvén az említett színészekre, Rózsa Böske nevét először naivaként a társulatunkban az 1926/1927-es évadban találjuk meg. Az 1927/1928-as évadban pedig énekes naivaként tűntették föl. Egy színházi évaddal később, 1928/1929-ben még tovább lépett a „ranglétrán”, ugyanis a naiva szerepkör mellett énekes szubrett szerepekben szintén föltűnt a színpadon. Az 1929/1930-as évad következett ez után: ekkor énekes naivaként van föltűntetve, azzal a megjegyzéssel, hogy 1929. november 8.-án eltávozott a társulattól.
A Hangyaboly című film forgatásán: Fábri Zoltán, Vass Éva (Forrás: Wikipédia)
A másik említett női szereplőnek, Vass Irmának (1891-1974) sokkal jelentősebb kapcsolata volt a pécsi színházzal. Először az 1925/1926-os évadban szerződött Pécsre, méghozzá anyaszínésznőként. Szerepköre az 1926/1927-es és az 1927/1928-as évadban a tragika szerepkörrel bővült. Az 1928/1929-es évad taglistáján szerepköre megváltozott: drámai jellemszínésznő-szerepeket játszott. Az 1929/1930-as évad újabb változást hozott pályáján, karakter színésznőként számítottak rá. Ez folytatódott az 1930/1931-es évadban is. Drámai anya- és karakterszínésznő az 1931/1932-es évadban lett. Közben helyi magán színiiskolát nyitott, tanítványai ingyenes statiszta-szerepekben léptek színpadra, ezzel segítette szeretett színházát. Ezt követően egy ideig nem volt tag, de az 1936/1937-es évadban már ismét drámai karakterszínésznőként találjuk itt. Újabb szünet következett, amikor is az 1938/1939-es évadban anyaszínésznő volt a társulatban. Az 1939/1940-es és az 1941/1942-es stagione- (országos cseretársulati) rendszerben újból visszatért a tagok sorába. Ezt követően Szegedre távozott ugyan, de még az 1945/1946-os évadban visszatért vendégként. Azt is el kell mondani róla, hogy szerepekben gazdag pályáján 1940-től az 1971-es „Hangyaboly”-ig 35 filmben szerepelt karakterszínésznőként.
Sarlai Imre (Forrás: Wikipédia)
A férfi szereplők közül (vitéz) Bánky Róbertről (eredeti neve Buchstabler Róbert, 1894-1981) és Danis (Daniss) Jenőről (1886-1963) az előző részekben már bőven szót ejtettem, ezért most helyettük inkább Sarlay Imréről (1904-1983) szólok. Pályakezdő aktorként érkezett hozzánk tagnak az 1927/1928-as évadban, drámai hősként és jellemszínészként. A következő, 1928/1929-es évadban is nálunk folytatta, mégpedig drámai hős szerepben. Ez volt Pécsett az utolsó évada. Búcsúelőadására 1928. május 8.-án került sor Alfred Neumann: „Oroszország” („Der Patriot”) című 5 felvonásos drámájában, Vértes Lajos rendezésében. A darabot (nemeskosztolányi) Kosztolányi Dezső (István Izabella, 1885-1936) fordította, zenéjét Pjotr Iljics Csajkovszkíj (1840-1893) műveiből Feszty Vidor állította össze. Sarlay Imre számos más színész-társával együtt később zsidó származása miatt sajnos méltatlanul nagyon hátrányos helyzetbe került. Pályája azonban 1945 után szerencsére kiteljesedett, jelentős karakterszínésszé vált, aki számos filmben, rádió- és TV-játékban kapott szerepet.
Jákó (Jellinek, és nem Jelinek) Pál (1901-1977) a Pécsi Nemzeti Színházhoz adataink szerint az 1926/1927-es színi évadban szerződött előbb színészként, majd 1927 áprilisától segédrendezőként. Az 1927/1928-as évadban titkárként és színészként tevékenykedett, az 1928/1929-es évadban pedig már a rendezők sorába emelkedett, de színészként is föllépett, mégpedig jellemszínészként. Amikor 1929-ben elszerződött, fővárosi színházakban lépett föl. Kommunista meggyőződése miatt üldözésben volt része, a második világháború alatt munkaszolgálatra hívták be. A fővárosi színházi életbe 1945 után kapcsolódott be színészként, rendezőként, színigazgatóként, majd tevékenysége a szakszervezeti mozgalom, a szakmai közélet, a színész-oktatás felé irányította.
Futaky Hajna (Forrás: Wikipédia)
Kormos Lajost (1910-1972) először segédszínészként, az 1936/1937-es évadban szerződtette a színházunk. A következő, 1937/1938-as évadban pedig már színészként számítottak rá. Utána elkerült tőlünk, de 1949-től már újra Pécsett szerepelt karakterszínészként, sőt egy ideig az igazgatói teendőket is ellátta. Pécstől 1951-ben búcsúzott el, pályáját Győrben, majd Szegeden folytatta.
Mint mindig, most is adataimat a jelzett pécsi újságok mellett a számítógépes központi adatbázisból vettem. Emellett természetesen most is nagyon jó szolgálatot tett az 1992-ben megjelent „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) szerkesztésében látható kétkötetes összeállítás.
Hozzászólások