A név eredete
A bolhapiac elnevezés valószínűleg a 19. század végétől létezik. Több változata van a név magyarázatának. Az egyik szerint egy pejoratív kifejezés az alapja: „Aki kutyákkal alszik, bolhákkal ébred”. Egy másik magyarázat: 1880-ban egy katona, látva Párizsban az erődítmény falait és az annak tövében elhelyezkedő bódékat, így kiáltott fel: „Szavamra, ez egy bolhapiac!”. Ennél valószínűbb, hogy az ócskások által kínált ruhákban garantáltan meglévő bolhák és egyéb élősködők miatt kapta ezt a nevet a piac.
Bolhapiac Saint-Ouen-ban
A bolhapiacok története
A párizsi bolhapiacok története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor Párizs központjában működtek. Ám 1635-ben Richelieu bíboros kitiltotta az ócskásokat a városközpontból, és csak új áruk értékesítését engedélyezte. (A történelem során többször kiűzték az ócskásokat a fővárosból.) Így a használt áruk piaca a külvárosokba szorult ki. Számos, szegény sorsban élő párizsi abból tengette életét, hogy összegyűjtötte a kidobott, de a szemeteskocsik által még el nem vitt ócskaságokat. Ezeket az embereket „holdhalászoknak” is nevezték, mivel éjszaka, a holdvilágnál járták a várost, hátukon egy nagy vesszőkosárral, kezükben egy bottal, amit a turkáláshoz használtak. Amikor megtelt a kosaruk, elvitték a „Kis Rongyos Mesterhez”, aki megvette a holmikat, szétválogatta és elraktározta. Az áruk azután a „Nagy Rongyos Mesterhez” kerültek, aki egyfajta nagykereskedő volt.
Holdhalász
A Saint-Ouen-i bolhapiac a világ legnagyobb régiségkereskedő központja és évi ötmillió látogatójával a Louvre, az Eiffel-torony, a Pompidou Központ és az Orsay Múzeum mellett a legtöbben keresik fel. Héthektárnyi területen közel kétezer árus kínálja portékáját.
Saint-Ouen története
Nemcsak a bolhapiac, de a település történelme is különleges. Ezért érdemes az oda látogatóknak magával a várossal is megismerkedniük. Saint-Ouen nevét Audœnus Dadóról, Rouen püspökéről kapta, aki 686-ban hunyt el, és akit Saint-Ouen néven avattak szentté. A VII. században a Szajna partján egy kápolnát építettek emlékére. Zarándokhellyé vált a kápolna, mivel a szentnek egy ereklyében őrzött ujja állítólag meggyógyítja a süketeket. A nagyszámú zarándok miatt egy nagyobb kápolnát építettek az eredeti helyén, és 1250 tájékán maga a város is fejlődésnek indult. A középkorban az egyik legnagyobb vásárváros lett Saint-Ouen. 1664 és 1669 között Joachim de Seiglières de Boisfranc egy kastélyt építtetett XIV Lajos főépítészével, Antoine Le Pautre-ral. A kastélynak olyan vendégei voltak, mint Madame de Pompadour vagy Marie Antoinette.
Saint-Ouen. Kastély
1717-ben Saint-Ouen 122 házból állt, mintegy 600 lakossal. Az 1870-es háború után a Párizsból kiűzött ócskások Saint-Ouen-ban ütötték fel sátraikat. A bolhapiacokon már a 19. században specializálódtak egyes árusok különféle szakmákra, amint azt egy korabeli bőrárus sátor igazolja.
Bőrárus sátor
Saint-Ouen-ba ma már nem csupán bolhapiaca miatt érdemes elmenni, de a város számos kulturális és kulináris élményt is nyújt. Szálljunk meg a Mob Hôtelben, a bolhapiac közelében, és kóstoljuk meg a helyben sütött olasz pizzát egy pohár olasz bor mellett. A szálloda kulturális központ is, ahol koncerteket és szabadtéri mozielőadásokat rendeznek.
A Mob Hôtel terasza
Ha pedig különleges desszerteket és italokat szeretnénk fogyasztani, látogassunk el a Bowden’s Delicatessen nevű étterembe.
Bowden’s Delicatessen
A Saint-Ouen-i bolhapiac látogatását célszerű a rue des Rosiers-nál kezdeni, ahonnan azonnal a különböző elnevezésű piacokon találjuk magunkat: Vernaison, Malassis, Biron, Paul Bert Serpette és Dauphine. Ezek közül a legrégibb az 1920-ban alapított Vernaison piac, amely leginkább megőrzi a bolhapiacok hagyományait. Névadója Romain Vernaison, aki egy Saint-Ouen-i földterületen előregyártott fabódékban kezdte el árulni régiségeit. A 9000 négyzetméteres piacon nem könnyű eligazodni. Keskeny sikátorok kanyarognak, ahol a különböző árusok kínálják portékáikat az egyszerű konyhai edényektől a 18-19. századi drága bútorokig.
A bolhapiac boltjainak tulajdonosai többnyire specializálódtak egy-egy termékre. Az egyik leglátványosabb François Bachelier konyhai felszerelésekre szakosodott üzlete.
Konyhai felszerelések François Bachelier üzletében
A Saint-Ouen-i bolhapiacon minden megtalálható, a legszélesebb árkategóriákban. Találunk például tízezer eurós csillárokat.
Csillárbolt
__________________________________________________________________________
Különleges csillárok
Kastélyokba is beillő bútorokat és dísztárgyakat csodálhatnak meg azok, akik csak bámészkodni látogatnak el a bolhapiacra.
Felső kategória
De a kispénzűek is megtalálják számításukat.
Kínálat kispénzűeknek
Ám ha valaki például a régi teniszütőket gyűjti, az is talál magának szép darabokat.
Teniszütők kínálata
A piac csak szombaton, vasárnap és hétfőn van nyitva, így a „pucier”-nek nevezett árusok viszonylag kevés időt töltenek az eladással, a hét többi napjain viszont fáradhatatlanul járják a régiségkereskedéseket, kiárusító helyeket, hogy feltöltsék raktárkészleteiket. Egyikük azt mondja, hogy még a vakáció alatt sem tudja megállni, hogy be ne menjen egy antikváriumba, „szétnézni”. Valóságos droggá vált nála munkája. És a beszerző körút nem korlátozódik Franciaországra. Jóllehet az internet megkönnyíti dolgukat, elutaznak Belgiumba, Németországba is, hogy kössenek egy-egy jó üzletet.
A bolhapiac a Covid idején
A koronavírus a bolhapiacokat sem kímélte meg. A máskor zsúfolt piacon a Covid tetőfokán lehúzott redőnyök várták a ritka látogatókat.
A bolhapiac járvány idején
2019. szeptember 20-án a Les Échos című lapban megjelent egy cikk, amely arról tudósít, hogy a gazdag amerikai, orosz, kínai, koreai, kanadai, egyiptomi, iráni vásárlók elmaradása pótolhatatlan veszteségeket okoztak a Saint-Ouen-i bolhapiacnak. Ezért 2020-tól interneten is megvásárolhatók lesznek a piacon kínált áruk. Azóta elég, ha rákeresünk a Proantic felületre, és az ékszerektől kezdve az ezüst tárgyakon át az antik bútorokig ezerszámra találjuk a bolhapiac kínálatait, természetesen az árakkal együtt. Kíváncsiságból megkerestem egy III. Napóleon korabeli, Georges Alphonse Bonifacio Monbro által készített ebédlőszekrény képét. A gyönyörű bútort 50.000 euróért kínálja a katalógus.
III. Napóleon korabeli ebédlőszekrény
_________________________________________________________________
Hozzászólások