Tárgyalás egy iskola tanári szobájában • Hetedhéthatár

Színház

Tárgyalás egy iskola tanári szobájában

FODOR LÁSZLÓ: ÉRETTSÉGI

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház legújabb bemutatója

Finom vonalakkal készült tusrajz múlt századi iskoláink életéről. Minden szerep jól megírt, könnyű tartalommal életre szólítani őket. Világos melyik szerepbe kinek kell belebújni, mit kell megmutatni belőle. Az ember azt gondolná, nagy meglepetések nem érhetik, a jelmezek előre elárulnak róluk szinte mindent. Azt is gondolhatni, a múlt már nagy meglepetéseket nem tartogathat számunkra, mindent ismerünk, ahogy mondanák némelyek. De az ember egy csodalény. Csodás teremtés.

Rég vágytam ilyen finom eszközökkel megrajzolt színpadi alakokkal, jellemekkel kínált előadásra. Azt hiszem, a közönség is.

Pap Lujza, Baj László

Pap Lujza osztályfőnöknője hozta be ezt a finom lebegést először a színpadra. A negyvenes éveiben járó virágzóan szép hölgy úgy az, hogy nem jut eszedbe róla semmi közönséges. Mozdulataival, finom reagálásaival akaratlanul elárulja, mi zajlik benne, de nagyon is tudatos jellemábrázolásnak vagyunk tanúi. A hajadon tanárnő következetes, egyenes jellem, és titkon szerelmes az igazgatóba, amit alig látható mozdulatokkal enged észrevennünk, mint a madár szapora szívverését, ha tenyerünkben tartjuk. Eszközei alig észrevehetőek, mint a pillangó szárnyrebbenése. Látni, hogy megmozdul a lelke, mikor fél centivel arrébb tol egy dolgozatot, zavarát leplezni kicsit oldalra fordul, hajszálnyit felemeli gondolattal, érzéssel teli tekintetét – minden színpadi megnyilvánulása a kibontakozó, virágba borulás előtti szelíd visszafogottság erejével ragyog a színpadon. Sejteti, ami benne zajlik. Minderre fény igazán csak a végén derül, ezt a szerző remek cselekménybonyolítása éri el. A darab egy sokunk által ismeretlen múlt századi drámaíró, Fodor László műve, amit az előadás rendezője, Farkas Ignác fedezett fel nekünk. A cselekmény, ha korunkban zajlana, sokkal durvább színekkel jelent volna meg a színpadon. Farkas Ignác és a színészgárda ellenáll a kézenfekvő csábításnak, nem vulgarizálja a darabot.  Munkásabb, mélyre ásó, pontos lelki diagnózisok feltárására törekedtek. Minden figura alapos, disztingvált színészi eszközökkel kerül színre, a jellemábrázolás nehezebb, kevésbé látványos megoldásait választva. Így igazán színvonalas, remek előadásban részesítenek bennünket. Uraknak érezhetjük magunkat mi is.

Ecsedi Erzsébet, Mester Edit, Bellus Attila

Az iskola érettségi előtt álló osztályának bemutatásával visszavezetnek abba a korba, amikor még nem durvultak el a viszonyok, még értettünk az árnyalt ábrázolás nyelvén. A ember méltósága lett visszaállítva a színpadon.

Az alaphangot Baj László és Pap Lujza ütik le. Melléjük sorakozik fel a többi szereplő. A cselekmény szálait – szájba rágás nélkül – jellemerős alakjaik tartják kézben, meghatározva az előadás stílusát és végkifejletét is.

Izgalmas, megindító, felkavaró történet szemtanúi lehetünk. Mindegyik tanár egyéniség, önálló életszemlélettel, beleláthatunk a kar szervesen egymáshoz kapcsolódó életébe, munkájába, és ezt jó megismerni. Az iskola élete nem egyszerű, érettségi előtt álló fiatalok esetében különösen. Az iskola maga is önálló szereplővé avanzsál, Gergely Róbert, az igazgató alakítása révén, aki szívén viseli annak hírnevét is. A szerző bemutatja, milyen gondokkal küzdenek meg a tanárok, diákok a felnőtté érés küszöbén, a színészek pedig kiváló tolmácsok. A szöveg felfedi gondolkodásuk mélyebb rétegeit, beleláthatunk a lelkekbe. Nem felskiccelt figurákat, hanem komplex emberi jellemeket ábrázol finom eszközökkel, a cselekmény fordulatai közbeni változásokkal, a történésekhez való viszonyulásokkal, megítélésével, feldolgozásával.

Bálint Péter, Baj László, Szakály Aurél

Kik játszanak az előadásban, kérdezi, aki még nem látta, s én lelkesen tudom sorolni a művészek neveit, mindegyiket kiemelve valamiért, amivel meglepett. Mester Edit, a tornatanárnő szerepében, például. Ilyen természetesnek, ennyire mesterkéletlennek én még nem láttam. Laza volt, feszültségmentes, minden görcs nélküli. Baj László nyugdíjba vonuló tanára a bölcs, mindent megért ember rezignáltságával, Pap Lujzával közösen teremti meg a biztonságos ízlésteret, amiben a történet zajlik. Komolysága, mindenre kiterjedő figyelme a pontos, legmegbízhatóbb tanárt mutatja be, akit tisztelnek ugyan, de nem becsülnek eléggé, mert becsületesebb annál, hogy saját érdekeiért álljon a sarkára. Nem süllyed odáig. Karakán, a mindvégig megbízható, bölcs tanár típusa. Remek alakítás. Bellus Attila biológia tanára kellemes hangján, legtermészetesebb hozzászólásaival, a tantárgyát és a diákokat mélyen szerető-ismerő ember, a lélek játékosságát mindvégig megőrzők rokonszenves táborába tartozik. Szimpatikus tanárok Szakály Aurél és Bálint Péter is, akik miközben végig sakkozzák az órák közti szüneteket, hátranyúló fülekkel hallgatják a többieket. Szakály Aurél közmondások jól időzített beszúrásával reagál a kellő helyeken, kihasználva a pillanatokra keletkezett szusszanásnyi szünetet, míg Bálint Péter az egyenes, de hangját csak a legszükségesebbkor hallató tanárt alakít. Színesebb velük a tanári kar. Epizodisták, akikre az élet ebben a történetben ezt a szerepet osztotta, ők pedig tisztességesen helyt állnak benne.

A cselekmény tulajdonképpeni motorja, akitől minden mozgásba jön Ecsedi Erzsébet vénkisasszonya, Szalay tanárnő.  Mindig mindenbe beleüti az orrát, úgy védi az életet, hogy szinte megfojtja. A művész a legfinomabb árnyalatokkal alakítja a szerepét, ez pedig nem egyszerű mutatvány. A tanárnő groteszk figuráját sikerült úgy színpadra varázsolnia, hogy minden eddigi, általa alakított vénkisasszony karakterétől különbözött. Darabos hadonászásai, képzelt műfogsort szájban tartani igyekvő, dühös, megveszekedetten diákgyűlölő tanárnője elüt minden eddigi alakításától. Színészi eszköztárát tehetségével már eddig is kiérdemelt, dicsérő jelzőkkel gazdagítja. Újból kivívja elismerésem finom, csiszolt jellemábrázolása, pedig a figura groteszkségéhez nem ez a jelző illene, ő mégis eléri, hogy ezt használjam. Hadonászásaival olyan vonalakat húz a levegőbe mit emberi kar szinte képtelen, megvonaglanak kifakadásai közepette, önálló életre kelnek, mintha élettelen rongyból lennének. Az előadás egyik katarzisát az ő alakításával szerzi az előadás, mikor a diáklány hozzá intézett mondataira magába roskad. Bravúros, ripacskodás nélkül. Ezen a pengeélen táncolni nem sok színésznek sikerül.

Besenczi Árpád – Támadi Anita

Színpadra termett a diáklány szerepében Támadi Anita is. Természetessége meglep. Üde, tiszta, bátor, ahogy a szerepe kívánja, alakításában nincs semmi művi, a pozitív hősnő jegyeit viseli magán, akire remélhetőleg sokáig számíthat a színház.

Besenczi Árpádnak a matektanár szerepében a legellenszenvesebb alakot kellett megformálnia. A tőle megszokott profizmussal állította színpadra. Az a tanár, akin változtatni nem lehet, megrögzött kockafej, kit háta mögött tojásfejűnek csúfolnak, aki nem képes árnyaltan látni a világot. Vasszigorral, vesszővel nevelt gyermekből képződött tanár. Az ilyenekből lesznek inkvizítorok. Besenczi Árpád ezt precízen viszi végig, nem enged magának s a szerepnek semmi lazítást.

Pap Lujza, Gergely Róbert

Gergely Róbert igazgatója és Pap Lujza osztályfőnöknője képezik az előadás gerincét. Az igazgató szerepében a színész alakításában eleinte érződik némi bizonytalanság, amit vendégművészi státusának tudok be, de hamar magára és szerepére talál. Meghívása az előadást csak erősíti. A tény, hogy nem tagja a zalaegerszegi színház társulatának, könnyebben emeli és tartja meg őt az iskola igazgatói rangjában. Pap Lujza érett, kifinomult alakításának köszönhetően az osztályfőnöknő egyszerre igazságos, ha kell nagyon határozott, nemes lelkű tanár, aki diákjainak nem csak tanulmányi eredményeiért érez felelősséget. Igazi nevelő – szívesen emlékeznek diákjai majd rá –, ugyanakkor érzékeny, tapintatos úrinő. A legtermészetesebb eleganciával viseli életkorát, státusát. Indulatait, érzéseit a legárnyaltabb színészi eszközökkel juttatja kifejezésre. Pap Lujzát tehetsége különleges művésszé avatja a színészek társadalmában. Jelenség a színpadon. Tehetsége előtt, ahányszor játszhat, meghajolhatunk.

Andics Tibor s a két diáklány epizódszerepei teszik teljessé a tanári kar és iskola életében az érettségi előtt zajló történetet.

Farkas Ignác a szemünk előtt nő mind felelősebb, színész- és közönségbarát rendezővé. Az érettségit ő is megszerezte.

*

„A színházlátogatók körében kevéssé ismert Fodor László neve, munkássága. A Friedländer néven született író (1911-ben változtatta nevét Fodorra) 1978-ig élt kalandos és termékeny éveket Los Angeles-i haláláig. Orvosnak készült, de aztán az írás lett az életcélja. Volt újságíró, később novellista, regényíró, drámaíró, forgatókönyvíró.

A leginkább Molnár Ferenc stílusára emlékeztető nagy sikereket arató színpadi művei közül mi az 1935-ben megjelent és bemutatott Érettségi című vígjátékát tűztük műsorra.

A boldog békeidőkben játszódó történet egy leánygimnázium tanári szobájában bonyolódik, nem is lépünk ki ebből a térből, a szereplők hozzák be a külvilágot. A tanári kar és a tanulók jól megírt karakterek, akik hol nevetésre, hol szomorkodásra késztetik a nézőt. Az alaphelyzet egy szemetes kosárból előkerült szerelmeslevéllel és a kor erkölcsi mércéjének túl szigorú számonkérésével kezdődik.

Az érettségi előtt álló lány kálváriája más konfliktusokat is felszínre hoz, sőt kiderül, hogy Ámor nyila nem csak a fiatal korosztályt találja el.

A szellemesen megírt darab jó szórakozást ígér nemcsak az érettségi előtt állóknak, de nekünk is, akik jóval túl vagyunk az élet első, igazi megmérettetésén. Az Érettségin.”

(A színház honlapjáról)

Szereposztás:
Kulcsár – Gergely Róbert m.v.
Máthé – Pap Lujza Domján Edit-díjas
Bárány – Baj László
Szalay – Ecsedi Erzsébet Aase-díjas
Richtig – Besenczi Árpád Jászai-díjas
Varjas – Bellus Attila
Walter – Mester Edit
Hegedűs – Szakály Aurél
Rácz – Bálint Péter
Ádám – Andics Tibor
Horváth – Támadi Anita
Barabás – Dura Veronika
Draskóczky – Kováts Dóra
Jeney – Kovács Virág
Rudnay Tamás – Helvaci Ersan David

Díszlet: Mészáros Tibor
Jelmez: Szőke Julianna
Világítás: Gibárti Tibor

Ügyelő: Horváth Zoltán
Súgó: Kiss Szilvia
Rendezőasszisztens: Lengyel Noémi

Rendező: Farkas Ignác Jászai-díjas
Bemutató: 2021. november 12.

(A képek forrása: Hevesi Sándor Színház)

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS