Nyilas havában • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Nyilas havában

 

Vidám zodiákus kőbabonák

 

Egy szigetről írt Plinius,
ez a bölcs görög lírikus,
mely úszott, s mint egy asztalon,
topáz fénylett rajt gazdagon.

Ma emberének mindene
a pénz, ezért legyintene:
– Keressen követ a kobold,
földet túrni ő nem bolond!

Pedig a topáz drágakő,
szépre ott nő, hol láva jő,
Föld mélyén, hol arany ered,
s meggyógyítja aranyered.

Segít, ha túlfűt a mámor
vagy elfáradt benned Ámor,
nem félszegen vagy részegen,
állhatsz büszkén és délcegen.

A Nyilas íjas kentaur,
lovagias vagy léha úr,
hogy is mondjam, lárifári,
lelke mélyén ő is Háry!

Fellobban mint a szalmaláng,
életművész, de nem falánk,
szereti hallatni magát,
álarc nélkül legjobb barát.

Topázból nem készül pata
bólogat a sok bölcs tata,
de mi van, ha a Nyilas nő,
s szíven talál, mert visszalő?

 

Nyilas: november 23.december 20. A Csillagjegy drágaköve a topáz

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS