Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 35. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 35.

Tisztelt Olvasók!

Pécsi Nemzeti Színház 1900 körül (Forrás:Csorba Győző Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

1903: Újévi „Tündérlak Magyarhonban vagy a rokkant huszár” című népszínmű előadásai, és ami mögötte van

Nádassy József (Forrás: Wikipédia)

Városunk akkori párton kívüli politikai napilapja (amint azt a „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című, Surján Miklós /1933-2012/ főkönyvtáros, könyvtár igazgató szerkesztésében, a Baranya Megyei Könyvtár és a Pannónia Könyvek 1992. évi kiadásában megjelent kötetéből megtudhatjuk), a Pécsi Közlöny (1894-1911) 1903. január 3.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő, „Tündérlak Magyarhonban” című írás látott napvilágot.

Szentpétery Zsigmond (Forrás: Wikipédia)

„Ez a mesés, regényes cím takarja az újév estjén színre került színjátékot. Két, úgyszólván minden összefüggés nélkül álló cselekményt ölel fel a darab meséje. Az egyik Vámmházi tábornok két fiának szerelmi próbája, a másik a tulajdonképeni (sic!) mese Gyuri kiszolgált huszárnak és Marcsának a kalandja. A vándorúton lévő Gyuri szerelmesével együtt betéved a tábornok kertjébe, ahol egy történetesen megterített asztalhoz ülnek, vígan lakomáznak, azt hívén, hogy valami mesebeli tündérkertbe jutottak.

Szerdahelyi József (Forrás: Wikipédia)

A tüzes bor azonban a fejükbe száll, s mindketten elalusznak a kert lugasában. Időközben lejön a kertbe a tábornok, megpillantja az alvó párt, s Gyuriban egy régi megmentőjére ismer. Mindkettőjüket felviteti kastélyába, s tréfás tündéres játékot űz velük, úgyhogy a szerelmesek szentül meg vannak győződve róla, hogy Tündérországban járnak. Végezetül leleplezi magát a tábornok, a rokkant huszárt hálája fejében fiává fogadja, s összeházasítja Marcsával. Eddig tart a színjáték meséje. Egymást érik benne a szép fordulatok, mulatságos jelenetek, behízelgő énekszámok.

Blaha Lujza 1900 körül (Forrás: Wikipédia)

A tábornok fiának szerelmi próbája csak keretül szolgál, de olyan keretül, amelyet a legvékonyabb pókszálak fűznek magához az élénk színű, naiv képhez. A játék színhatása azonban feledteti velünk az instruktio (sic!) csorbáját (sic!). E színmű legrokonszenvesebb alakja Radványi Dezső a kiszolgált huszár, és Ragányi Iza Marcsa szerepében. Ügyes precíz játékukat már annyira megszoktuk, hogy szinte ügyes szószaporításnak tűnne föl, ha játékuk mélyebb boncolgatásába fognánk. Sokat nevettünk még Nárossynak (?), s erősen tapsoltunk Komlóssynak (Komlóssy Ilonka) és Kürthy Margitnak.

Az előadást egy boldog újévet jelképező pazarul díszes, csodás szép élőkép nyitotta meg, amely Hevessy (Hevesi Gábor) ügyes rendezését dicsérte.”

Édouard Pailleron (Forrás: Wikipédia)

Bizony kérem, kedves utókor, ilyen volt egy akkori kritika! Olyan kicsiségekbe ne kössünk bele, hogy a keretjátéknál először a tábornok két fiáról beszélt az ismeretlen lapíró, a végén pedig csupán egyről, hanem örüljünk annak, hogy legalább a darab cselekményét megtudhatjuk ennyi idő távolából, nem is beszélvén a sajnálatosan homályba tűnt akkori színészeinkről. (Bár, ha a darab végén a tábornok fiává fogadott huszárt vesszük, akkor „slusszpoénként kijön” a kettős szám, de akkor is zavaros ez a logika!) Egy névvel van bajom, a titokzatos Nárossyéval, ugyanis mai tudásunk szerint ilyen színész nem szerepelt akkoriban a pécsi teátrum deszkáin! Ez biztosan sajtóhiba volt, zsurnalisztánk itt sajnos sajtóhubát (!) produkált! Tudunk ugyanis Nádassy Józsefről (1874-1925), aki éppen akkor, 1902. és 1905. kötözött volt színházunk direktora, és színészként szintén sikereket ért el ebben az időben (mégpedig tenor buffo- és komikusi szerepkörben)!

Pietro Mascagni (Forrás: Wikipédia)

Elsőként a mű írójáról, az előadás címéről kell megemlékeznem.  A híres színész, rendező, színigazgató, sajó Szentpétery Zsigmond (1798-1859, jelenleg Mátészalkán színház és művelődési ház viseli nevét) „Tündérlak Magyarhonban vagy a rokkant huszár” című, 3 felvonásos énekes népszínművéről van itt szó dalokkal és tánccal, a zenéjét Szerdahelyi József (1804-1851) színész, operaénekes (bariton), zeneszerző, opera-rendező szerezte. Maga a mű Johann Baptist Joseph Hirschfeld: „Der Zauberschloss in Ungarn” című alkotása nyomán íródott.

Színházunkban először ebben az időben 1903. január 1. mellett 1904. április 17.-én vitték színre, és ez utóbbiban nem kisebb színésznő, mint kora és a magyar színháztörténet egyik korszakos jelentőségű személyisége, Blaha Lujza (születési neve Reindl Ludovika, művésznevei még Várai Lujza, Kölesi Lujza, 1850-1926) vendégszerepelt.

A főszereplők közül Radványi Dezsőt az 1902/1903-as, az 1903/1904-es évadban opera- és operett baritonista szerepkörben szerződtette a színház. Népszínmű íróként is föltűnt azonban, amikor „Kakukkfiók” című darabjában 1904. március 27.-én Tiszay Miksa kollégájával együtt volt a búcsúelőadása. Az 1918/1919-es, az 1919/1920-as évadban ismét visszatért hozzánk immáron énekes- és jellemszínészként. S ha már itt játszott, újabb, „A vörös kakas” című 3 felvonásos énekes népszínművét szintén színre vitték Fodor Artúr zenéjével 1920. március 12.-én, 13.-án és 14.-én este, valamint április 18.-án délután. Ragányi Iza operett és népszínmű énekesnőként az 1902/1903-as és az 1904/1905-ös színi évadban volt tagunk. A következő ismert hír az róla, hogy az 1913. augusztus 30.-án megnyitott budapesti Józsefvárosi Színpad tagja lett szubrett szerepkörben.

Victorien Sardou (Forrás: Wikipédia)

Komlóssy (Komlósi) Ilonka (Ilona, Ilka, 1881-1967) nevét először az 1900/1901-es évadban találjuk a társulati tagok névsorában, naiva szerepkörben. Ezt követte az 1902/1903-as, az 1903/1904-es évad. Édouard (Jules Henri) Pailleron (1834-1899) költő-drámaíró: „A szikra” („L’Étincelle”) című 1 felvonásos vígjátéka, amelyet Huszár Imre fordított, 1901. január 30-án került színpadra, mégpedig olyan híres operával együtt (!), mint Pietro (Antonio Stefano) Mascagni (1863-1945): „Parasztbecsület” című remekműve. Ez utóbbiban szerepelt Kende Paula (Lőb Paulina Terézia, 1880-1965) mellett ő is, továbbá Füredi Gusztáv (?1874-?), akinek ez egyben a búcsú előadása is lett Pécsett.

Ambrus Zoltán (Forrás: Wikipédia)

Szécsi Ferenc: „Bál után” című monológját adta elő 1903. február 6.-án, amelyben Csurgay Adél (1871-1929) vendégszerepelt. Itt pedig két másik remekmű volt a „társ,” ugyanis Giuseppe (Fortunino Francesco) Verdi (1813-1901): „Traviata” című operájának első-, és Jacques Offenbach (1819-1880): „Hoffmann meséi” című operájának második felvonását állították a műsorba.   Victorien Sardou (1831-1908): „Agglegények” („Les Vieux garcons”) című 5 felvonásos vígjátékában látták a pécsiek Ambrus Zoltán (1861-1932) fordításában, 1904. március 26.-án, amely egyben az ő búcsúelőadása is volt.

Heltai Jenő 1910 körül (Forrás: Wikipédia)

Amikor Pierre-Eugéne Veber (1869-1942): „Loute” című 4 felvonásos bohózata Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871-1957) fordításában 1905. március 1.-jén színre került, már, mint vendégszereplő lépett föl. Ezt követően Wilhelm Meyer-Förster: „Diákélet” („Alt Heidelberg”) 5 felvonásos színművében látták a helyi színházlátogatók Márton (Marton) Miksa ügyvéd, újságíró, műfordító (1870-1936) fordításában, Kun László (1869-1939) zenéjével, Heltai Jenő dalszövegeivel 1905. március 2.-án. (Az előző, 1904. november 22.-i előadáson Váradi /Várady/ Aranka /Gizella Mária, 1886-1966/, Váradi /Weber/ Antal /1854-1923/ leánya/, míg az 1905. január 25.-én színre került előadásban Küry Klára /1870-1935/ volt a vendégszereplő.)

Váradi Aranka (Forrás: Wikipédia)

Szigeti (Tripammer) József (1822-1902): „Rang és mód” című 3 felvonásos színműve színpadi megjelenítése 1907. március 19.-én Károlyi Lajos (1849-1927) színész, színigazgató 35., és felesége, Károlyiné Emília 30. színészi jubileuma, egyben Komlóssy Ilonka vendégszereplése is volt. Edmund Eysler (1874-1949): „Vándorlegény” („Bruder Straubinger”) című 3 felvonásos operettjében pedig (a szövegét Moritz West és Julius Schnitzer írta, magyarra Faragó /Frankfurter, írói álnevén Mirácó/ Jenő /1872-1940/ fordította) 1907. április 30.-án vendégszerepelt.

Szigeti József (forrás: Wikipédia)

A szereplők közül Kürthy (Kürti) Margitról tudunk a legkevesebbet, bár fajkürti és kolthai Kürthy György (1882-1972) személyében a kor egyik legnevesebb, legtöbb dicsőséget elért pécsi színészét, színházigazgatóját, díszlettervezőjét, íróját tiszteljük. Kürthy (Kürti) Margit gyakornokként, drámai szerepkörben az 1902/1903-as színi évadban volt tag itt.  Hevessy (Hevesi) Gábor (1853-?) a nyilvántartások szerint az 1897/1898-as, az 1902/1903-as évadban tagként kapott szerződést apa- és jellemszínészként. Rendezőként a tárgyalt darabon kívül kívül José Echegaray (y Eizaguirre, 1832-1916): „Halálos csönd” („Silencio de muerte”) című 3 felvonásos drámáját Huszár Vilmos (Huszerl Márk, 1872-1931) fordításában, 1902. december 27.-én és 1903. január 9.-én (ez utóbbi a híres Márkus /Pulszky/ Emília /1860-1949/ vendégszereplésével) adták elő.   Emellett még Pierre Veber: „Balkézről” („La Main gauche”) című 3 felvonásos vígjátékát állította színpadra Heltai Jenő fordításában, 1903. január 24.-én.

José Echegaray (Forrás: Wikipédia)

A címben említett népszínmű legközelebbi színrevitele több mint két évtized múltán, 1926. március 13.-án, 14.-én este és 28.-án délután történt. Ekkor is 3 felvonásos népszínműként, dalokkal, tánccal adták elő, de már csak „Tündérlak Magyarhonban” címmel, a zenekart Gorrieri Ferenc (1884-1962) vezényelte, a rendező Sziklai (Schwartz) Jenő (1888-1945), a híres színész, rendező, színigazgató volt.

(Ebben a részben szintén „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes, Futaky Hajna /1927-2011/ szerkesztésében megjelent művének adatait vettem figyelembe. Emellett a Csorba Győző Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében található baranyai neves személyiségek összeállításából szintén vettem adatokat.)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS