Mikor „szédül” az ember?
Győrvári Lajos elmúlt ötven éves. Először érezte, hogy szédül. Felkelt az ágyból és keringett vele a szoba.
– Már űrhajósnak sem lennék jó!
Aztán a lépcsőn lefelé szintén szédült. Kapaszkodnia kellett.
Hónap: 2022 január
Csillaghullás
Azt hitted, ismersz?
Azt hittem, én is…
Nagyon szerettél?
De látod, mégis
két ismeretlen
állt döbbenetben
Az örökség
A vaskos tölgy évtizedek óta építette a birodalmát, az égbe nyúltak az ágai, a mélybe terjeszkedtek a gyökerei. Férgek és madarak otthona volt, mint a mesebeli ötujjú kesztyű, amelybe beköltözött a béka, a pocok és az öreg rövidlátó hangya.
Viktor és Viktória – 2. rész
Eltelt egy hét. Idő: 1989. december 15., 12 óra körül. A Timotei Cipariu utcában, itt lakott Tőkés László tiszteletes, mintegy 200 főnyi tömeg tolongott. A lelkész lakását, illetve templomot rendőrkordon védte a tömegtől, a házon belül a hívők, akik meg beljebb nem eresztettek senkit sem.
Fákról és másról…
Kiszúrják a füstös szürke eget
Az ágak
Égig érnek
Pedig nem
Szunnyadó tetszhalott keretez
Kilátástalanságot
Nehéz belátni
Európa jövője: az európaiak az éghajlatváltozást tekintik az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak
Az Európai Parlament és a Bizottság ma egy közös, Európa jövőjéről szóló Eurobarométer tematikus felmérést tesz közzé. – Tíz európai fiatal közül kilenc (a 15–24 évesek 91%-a) véli úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem hozzájárulhat saját egészségének és jólétének javításához, míg az összes válaszadó 87%-a osztja ezt a véleményt.
(F)ordítok – 37.
Csák Gyöngyi: Valaki kapaszkodik
Szemeim körül sötét karikák
behúzott néhányat a hirtelen jött
keményöklű tél,
sikeres tranzakció volt
áthatotta az életszerűség.
Time is honey
Van ami elmúlik
S van ami csak most kezdődik
Az Óra nem arra való
Hogy mutassa az Időt
Inkább az Idő nagyképűsködik
Azzal, hogy van Órája
A szalamandrák
Noé ideje óta nem volt akkora vízözön. Gőzölögtek a földek, és füstölögtek a hegyek. Az erdő nagy csöndességben állt és egyre zöldebb lett. Egyre tisztább. Mi, városiak, szólni alig mertünk, amikor hallottuk, milyen néma az erdő, és amikor láttuk, milyen tiszta a világ.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 40. rész
Most hosszasan kell idéznem Haksch Lajos (1862-1939) sokat citált könyvéből („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”), mivel olyan esemény következik; amely zenetörténeti mérföldkő, kuriózum (és még sorolhatnám a fényes jelzőket) városunk kultúrtörténetében.