Azt hitted, ismersz?
Azt hittem, én is…
Nagyon szerettél?
De látod, mégis
két ismeretlen
állt döbbenetben
csillaghulláskor,
csillag-vesztetten.
Nem így akartad,
én is mást hittem.
Mondd, mire vitted?
Mondd, mire vittem?
Közös a sorsunk,
közös a béke,
egész életre
ennyi elég-e?
Hol volt, hol nem volt…
mesénknek vége.
Ha te nem bánod,
nem bánom én se.
Csillagok hullnak,
álmok fakulnak.
Tanúja sem lesz
ennek a múltnak.
Hozzászólások