Szarvas István Kérdeztem válaszoltak VI. kötetét mutatták be a Fészek Művészklubban - 2. rész • Hetedhéthatár

Asztaltársaság

Szarvas István Kérdeztem válaszoltak VI. kötetét mutatták be a Fészek Művészklubban – 2. rész

Budapesten, 2022 január 26-án került sor Szarvas István újságíró, író Kérdeztem-Válaszoltak VI. interjúkötetének bemutatójára, amelyet a helyszínen mintegy harmincan, a világhálón hat országból ugyanennyien követtek. Az eseményről két részletben számolunk be. Az első részben Kocsi Ilona, a MUOSZ elnöke és Komlós Attila, a Hetedhéhatár Magazin főszerkesztője köszöntőjét ismertettük.

Bodza Klára énekel
Fotó: Egressy Rita)

A köszöntök után a Martin György-díjas Bodza Klára népdalénekes tanár következett, aki a következőket mondta: „Fogadják szertettel a következő moldvai dalcsokrot, amit Szarvas István nagyon kedvel.” A dalcsokor után a művésznő „A tiszavirág” című versét mondta el, megtudtuk, hogy a költemény a vajdasági (akkori Jugoszlávia) Csókán íródott, egy kirándulás alkalmával.

Az ének és vers után Miklenovics Aranka versmondó, aki a közelmúltban az esztergomi versmondó versenyen első díjat nyert. Felolvasta Jónás Gabriella Kérdeztem-Válaszoltak VI. kötethez írt gondolatait, amit itt közlünk.

Izgalmas és mozgalmas kor tárul Ön elé, amikor Szarvas István író, újságíró Kérdeztem – válaszoltak VI. kötetét olvassa. A riportok zöme az ezredfordulót közvetlenül megelőző, valamint az azt követő években született, és jelent meg a Hetedhéthatár Magazinban. Az egységesülő Európa és a gazdasági, pénzügyi, nyelvi globalizáció kiteljesedésének korát éltük akkor. A multinacionális és transznacionális vállalkozások dinamikus fejlődésének és gazdasági versenyének, a távközlési eszközök, a virtuális kommunikáció robbanásszerű fejlődésének voltunk szemtanúi. Ma már történelmi távlatból tekinthetünk vissza ezekre az eseményekre. Magunk mögött tudjuk a rendszerváltás éveit, a Délszláv háborút, hazánk NATO tagállammá válik, folynak a tárgyalások Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról, amely 2004-ben meg is történik. Néhány interjú azonban húsz évet átugorva, szinte napjainkban jött létre.

Ismét tiszteletet keltő és lenyűgöző Szarvas István hazai és külföldi riportalanyainak a névsora. Nevek helyett inkább néhány tisztséget sorolok fel: polgármesterek, nagykövetek, miniszterek, államfők, miniszterelnökök válaszoltak a kötet szerzőjének kérdéseire. Megismétlem, izgalmas, mozgalmas évek tanúi lehetünk. Szarvas István kérdéseiben kimondva, vagy kimondatlanul ott feszül a vágy, hogy megtudja, hogyan ítélik meg Magyarországot a nemzetközi politikai színtéren. Érzékenyen kutatja hazánk gazdasági, kulturális fejlődésének a lehetőségeit. Mint a számítógép billentyűzetén, úgy tartja ujjait az ország képzeletbeli ütőerén. Ez az elkötelezettsége a Mandeep Rai professzor asszonnyal 2021 áprilisában készített interjújából is sugárzik. Mai világunk már elképzelhetetlen az internet használata nélkül. szerzőnk Biszak Bogátával az Arcanum Digitális Tudománytár létrejöttéről és folyamatos fejlesztéséről beszélgetett.

„Podgorica számára Magyarország a gazdasági és politikai stabilitás modellje.” – mondta Milo Djukanovics montenegrói államelnök 1999-ben. Molay Abbés Kadir marokkói nagykövet 2006-ban többek között erre hívta fel a figyelmet: „A marokkói statisztikák szerint a magyar export Marokkó felé 2005-ben 63 millió USD volt, megelőzve Szlovákiát, Norvégiát, a Cseh Köztársaságot, Dániát, Görögországot.” Az Observer Kft ügyvezető igazgatója Dóka Péter, az írott és az on-line sajtó harcára reflektált: „Nem harcnak látom ezt, hanem egy fejlődési folyamatnak, amikor nem kell feltétlenül siratni a múltat.”

Mint Szarvas István eddigi riportköteteiből, ebből sem hiányzik néhány kiemelkedő művész megszólaltatása. Törőcsik Mari, Sára Sándor – sajnos, már nincsenek közöttünk -, vagy Guillaume Nicloux és Lucie Borletean francia filmrendezők válaszai egyaránt felkeltik érdeklődésünket. Bekerült a kötetbe egy tíz éven át tervezett és óhajtott interjú is, amelyre 2021 októberében került sor Lévai Anikó asszony az interjú-mint műfaj lényegéről, arról az őszinte megnyilvánulásról beszél. amelynek két fél, a kérdező és a válaszadó között kell létrejönnie, hogy az olvasó hallgató számára is figyelemfelkeltő legyen a beszélgetés.

Ismét tartalmas, érdekfeszítő könyvet, kordokumentumot tart kezében a tisztelt Olvasó. Kellemes időtöltést kívánok.

 

A felolvasás után Miklenovics Aranka elmondta Szarvas István egyik kedvenc versét, amely Kosztolányi Dezső Boldog szomorú dal.

Ezután a dr. Bodrogvári Ferenc-díjas művésznő, egyetemi tanár, Jónás Gabriella Juhász Imre volt gazdasági szakdiplomata előszavát olvasta fel.

Ezután került sor Szarvas István köszöntőjére, amit szó szerint közlünk.

Szarvas István szereplése, a háttérben Temesi László
Fotó: Egressy Rita)

Kedves megjelentek! Szívből jövő hálámat fogadják mindannyian, akik jelen vannak és azok akik világhálón követik ezt könyvbemutatót. Most készülő könyvemből, az Őszintén az interjúkészítésről II. szeretnék ismertetni két kínáló ember véleményét az interjúval kapcsolatban, aminek minden szavával egyetértek.

Az újságíró alamizsnás poharáról – Tom Wolfe (Richmond, Virginia, 1930 – New York, 2018) a következőket írja:

Az utánajárás, a kutakodás, a riporteri munka, különösen a nem szalonképesnek tartott témákban… hát, hogy is mondjam, méltóságon alulinak érzett tevékenység. Az írót olyan kényelmetlen helyzetbe hozza. Nemcsak hogy be kell lépnie azoknak az embereknek a felségterületére, akikről ír, hanem még időbeosztásuk rabszolgájává is válik. A riporterkedés fárasztó, zűrzavaros és fizikai értelemben is mocskos, unalmas, és még veszélyes munka is lehet. De mind közül a legrosszabb, a finomkodók szemszögéből, a megalázottság állandó helyzete. A riporter azzal kezdi, hogy behatol valakinek a magánszférájába, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nincs joga választ várni – előbb vagy utóbb olyan mélyre süllyed, mint aki máris alamizsnáért könyörög, alamizsnás poharát kitéve információra vár, vagy arra, hogy valami történjen, azt remélve, hogy elég ideig megtűrik ahhoz, hogy megkapja, amire szüksége van, miközben személyiségét a helyzethez alakítja, hol behízelkedő, hol engedelmeskedő, máskor elbűvölő, miként a körülmények megkívánják, eltűrve a csípős megjegyzéseket, gorombaságokat, néha még veréseket is a sztori megszerzéséért való örök buzgalomban – mindez olyan viselkedés, ami igen közel van a szolgaisághoz, sőt a kolduláshoz.

 

Az interjúhoz már írói alkat, írói tehetség kell – Ruffy Péter (1914- 1993):

Az interjú számomra nem beszélgetés csupán, hanem egy arc kialakítása, egy arc megformálása; az az igazi interjú, ha látom azt, akivel az újságíró beszélget, hangját szinte hallani vélem, s megismerem a külső arc mellett a belsőt is, amelyet leírni sokkal nehezebb.

Senkivel sem lehet beszélgetni, akit előbb nem „tanultunk” meg. Az embert, akit megszólaltatunk, kissé fel kell térképezni, mert partner csak az lehet, akiben szenvedélyes az érdeklődés. Tettetni sok mindent lehet, egyet azonban soha: a kíváncsiságot. A kíváncsiság nem tűr el szemfényvesztést.

Nagyon kevés újságírói műfaj kíván annyi írói eszközt, mint az interjú; egy embert megszólaltatni a gyorsíró is tud, szavait talán pontosabban adja vissza, mint az újságíró; egy em bert láttatni, légkörét kifejezni tudni, ehhez már írói alkat, írói tehetség kell

Czeróczki Judit muzsikál
(Fotó: Komlós Attila)

A következőkben Temesi László kérdezte Szarvas Istvánt.

A kérdésekre adott válaszokból megtudtuk, hogy riportalanyai közül legszívesebben Erdő Péter bíborossal, Habsburg Ottó királyi fenséggel és Faludy György író, költő óriással folytatott beszélgetéseire emlékszik vissza. Legtöbbre az interjú készítők közül Oriana Fallacit és Földes Annát tartja. Megemlítette, hogy sokat tanult a vele interjút készítők közül Babák Mihálytól és Komlós Attilától is.

A beszélgetés után Babák Mihály, Szarvas város polgármestere gratulált születésnapjára Szarvas Istvánnak, átadva neki Békés megye Athénjaként emlegetett, a történelmi Magyarország közepén lévő város termékeit.

A könyvbemutató zárásaként az Artisjus-díjas Czeróczki Judit karnagy-énektanár játszott harmonikán.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS