A hirdetés • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

A hirdetés

 

A nénike aprókat lépegetett a járdán. Amint az útkereszteződéshez ért, mindkét irányba óvatosan körülnézett. Mire ismét a lámpára emelte szemét, az már pirosat mutatott. A néni lassan érkezett el az átjáróig és nehezére esett, hogy állva maradjon a járdaszegélynél. Jobb kezével, a biztonság kedvéért, a lámpaoszlopba fogódzott.

A zöld kezeslábasba öltözött két fiatalember még átszaladt a zebrán, bár a lámpa már pirosra váltott. Aztán átcsörtettek a túloldali füves parkon, a gyalogfenyők között rövidebb utat tapostak maguknak. Amint a fűsáv szélére értek, átugrottak az útjukban álló padon, megkerülték a szökőkút száraz medencéjét és máris ott álltak a sokszögletű, elektronikus hirdetőtábla előtt.

– Egy vagyont öltek bele, öregem!

– Milliókat?

– Abból is vagy tizet!

– Haver! Aztán mit tud ez?

– Figyelj! Itt, ebben a vasdobozban van a kapcsolótábla. Ez az elektronika, ez a sebesség. Mindegyiket kettesen hagyod. Látod, már el is indult!

– Marha jó! És mitől kezd zenélni?

– Ettől itt, ni! De ne állítsd hangosabbra. Ez nem rockkoncert. Délután, ha csúcsforgalom van, feljebb teheted, de akkor is legfeljebb hármasra. Érted?

– Világos!

– Na, ez lesz a dolgod. Most próbáld meg te is!

– Rendben! És a szöveg, ami a táblán megy?

– Azzal ne törődj! Az a főnökök dolga.

– Rendben.

– Mehetünk!

Becsapták a kapcsolódoboz tetejét, megkerülték a szökőkút száraz medencéjét és átugrottak a padon.

– Húzzunk innen gyorsan, ott jön a nagyfőnök, valami ügyféllel. Ne találjon már itt!

Rövidebb utat tapostak a gyalogfenyők között és máris a lámpánál voltak, amely éppen pirosra váltott. A kereszteződésnél kis híján ledöntötték lábáról a nénit, aki óvatos mozdulattal fellépni készült a járdára. A néni szemrehányó pillantást vetett a két zöldruhás szerelő után, akik még átcsörtettek a piroson. Közben a lámpaoszlopba fogódzott. Sóhajtva nézett maga elé és elindult a park felé.

A centrum felől két, öltönyös férfi közeledett.

– Az elektronika japán, magam teszteltem tavaly Osakában. Pedig a Yamaguchi mellett az Ametron és a Philips is rivalizált. A consulting team azonban végül így határozott… – magyarázta első öltönyös.

– Mi inkább az Advertroad készülékeket… – kockáztatta meg második öltönyös.

– No, persze! – bólintott hűvösen első öltönyös. – Csakhogy az árfekvés tekintetében…

– Vagy úgy! – biccentett második öltönyös. – És a berendezés elfogadási rátája?

– Megfelelő célcsoportot kerestünk a városban. Az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozói szektor perspektivikusnak találta a koncepciónkat – nyilatkozott meg első öltönyös.

– És a szoftver forgási sebessége? – tudakolta második öltönyös.

– Átlagosan heti ciklus. Minden multiplikáció egy-egy prémium nappal jár – számolt be első öltönyös.

– És az árkalkuláció realizálódása? – érdeklődött második öltönyös. Első öltönyös az árösszeg első számait mondta, az ezreseket nagyvonalúan átugrotta.

– Pro hét, pro fő! – tette hozzá magyarázóan.

– Oké! Oké! – második öltönyös mindent értett.

A néni közben megkerülte a gyalogfenyőket. Tenyerével végigsimította az apró, tömör leveleket, de csak óvatosan. A gyalogfenyőben nem lehet megkapaszkodni. Majd ott, a szökőkút szélénél megpihenek! – határozta el, és az oldalához szorította kopott, fekete retiküljét.

A két szerelő már a bevásárló központ előtt járt. Alaposan végigmustrálták a nagyobbacska diáklányokat.

– Csípik a csajok ezt a zöld kezeslábast.

– Olyan, mint a Forma-1-es szerelőké.

– Vagy mint a vadnyugati benzinkutasoké.

– Aztán ígérhetsz nekik zenét délutánra.

– Hogy-hogy?

– Haver, észnél légy! Hát olyat, amiről tudod, hogy úgy is megy a reklámforgón!

– Ja! Jó buli ez a forgó!

– Jó, akinek jó!

– Na, gyere, bedobunk egy hamburgert!

A néni utolsó rohamra indult a száraz szökőkút sarkától. A feje fölött ott keringett a reklámforgó, amely nyolc oldalán szünet nélkül villantotta fel a hirdetéseket a városnak és a világnak. Húsz másodpercenként a reklámok csíkokra töredeztek, a csíkok a szerkezet belsejébe fordultak és helyüket új reklámoknak adták át.

Az Afrotour a piramisok világába, a Nordpol a jéghegyek földjére invitált. A Licencbank kamatkedvezményt, a Creditcost hitelt ajánlott. Száguldó autócsodák és sejtelmes divatselymek váltakoztak csónakmotorok lóerőivel és ellenállhatatlan férfiparfümökkel. A tesztelt japán hirdetési fenomén megtűrte húsz másodpercei között a helyi műanyaggyártó kisiparos hirdetését a Sóház-utcából és a használtruha-kereskedő reklámját, amelynek a középső csíkja állandóan vibrált.

A néni megállt a reklámforgó karcsú fémtörzse előtt. Felnézett a hatalmas szerkezetre, talán a szétömlő zenét figyelte. Kopott, fekete táskáján már régen elromlott a zár. Kézzel írt, tenyérnyi cédulát húzott elő belőle. A hosszú úton a cédula – szerencsére – alig gyűrődött meg. A reklámforgó fényes oszlopához lépett, és amilyen magasra csak tudta, felragasztotta rá a saját hirdetését:

Vennék egy kiskutyát…

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS