Moritz László: A kolozsvári Báthory István középiskola egész életemre pozitív befolyással volt • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Moritz László: A kolozsvári Báthory István középiskola egész életemre pozitív befolyással volt

Moritz László több alkalommal beszélgetett velem könyvbemutatóimon. Arra az elhatározásra jutottam, hogy én csinálok interjút vele. A beszélgetés 2021. november 9-én a Magyar Tudományos Akadémia kávézójában zajlott.

Moritz László (b) és a szerző

Szarvas István: Kolozsváron miért választottad a Báthory István Erdélyi Fejedelem és Lengyel Király által alapította gimnáziumot?

Moritz László: Az elemi I- IV osztályát a kolozsvári Brassai Sámuel gimnáziumban végeztem. Bejutottam az V. Osztályba, de 44-en voltunk ami meghaladta a törvény által engedélyezett maximumot. A kommunista román tanfelügyelőség nem engedélyezte még egy magyar osztály indítását, hanem 10 tanulót, utcák szerint a külvárosi iskolákba szórt szét. Szerencsémre az akkor 3-as (ma Báthory István, mint alapító) pedagógiai középiskola zenei osztályában kaptam egy helyet, ami egész életemre befolyással volt.

Melyek voltak a kedvenc tantárgyaid? Itt már versenyszerűen tornásztál?

Kedvenc tantárgyaim voltak a magyar irodalom, történelem-földrajz, testnevelés. VII. osztálytól már versenyszerűleg szertornáztam. Miután 1959 augusztusában bronzérmet nyertünk Bukarestben az országos ifjúsági tornászbajnokságon, azt hittem ez lesz a karrierem, de hamarosan csalódnom kellett. Egészségi okok miatt a szertornázást abban kellett hagynom, pedig I. kategóriában tornáztam. Amatőr színészként sikereim voltak a „Légy jó mindhalálig” Böszörményi, a „Pál utcai fiúk” Wendauer és más szerepekkel.

Miért választottad az Agrármérnöki Egyetemet?

Mivel az akkori években a magyar szakot végzett egyetemisták 90%-át Moldovába, az orosz határ közelébe, Havasalföld Duna menti falvaiba, vagy a Duna-deltába helyezték rajz, torna, vagy éppenséggel énektanárnak. Nehéz szívvel, de lemondtam a magyar tanári pályáról és beugrottam az Agrármérnöki Egyetemre (Főiskola), ahol egy évet elvégeztem (vizsgákkal), majd katonai szolgálat után felvételiztem a Közgazdasági Egyetemre (látogatás nélküli), de ez sem volt az igazi, így akkor a Kereskedelmi Technikai Intézetben végeztem. Svédországi minősítése Handelshögskolan, ami Kereskedelmi Főiskolának felel meg, a svéd egyetemi kategóriákban.

A Kereskedelmi Technikai Intézet elvégzése után hogyan kerültél kapcsolatba az egyházzal, a színházakkal?

Az egyházzal születésem, azaz megkeresztelésem óta vagyok kapcsolatban, az operával pedig 4 éves koromtól, amikor szüleim először vittek operába. Bizet Carmenjét néztük meg, azóta mondhatni hetente jártunk vagy színházba, vagy operába. Ez így ment az erdélyi 42 éves ottlétem alatt.

Milyen cégnél dolgoztál megbecsültek munkahelyeden?

A munkahelyemen gyorsan emelkedtem a „szamárlétrán”, először mint egyszerű szakreferens, majd irodafőnök, és 18 évig, Romániából való végleges távozásomig, kereskedelmi osztályvezetőként dolgoztam Kolozsvár egyik nagyon népszerű ipari egységében.

Miért kényszerültél emigrálni? Megbántad az akkori rendszerellenes kijelentésed?

Semmit nem bántam meg rendszerellenes kijelentéseimből. A Securitate azzal vádolt engem és két osztálytársamat, hogy át akartuk játszani Erdélyt Magyarországnak. Abszurd volt, de a kihallgatószobák hideg sötétségében véglegesen eldöntöttem magamban, ha kikerülök innen, akkor végleg elhagyom Romániát, bármi áron.

Miért pont Svédországba mentél?

Svédország volt abban az időben a legbefogadóbb ország Európában. Osztálytársaim közül akkor már öten európai országokban, illetve az Egyesült Államokban és Ausztráliában éltek, de Svédország csak közelebb volt szülőföldemhez.

Könnyen beilleszkedtél új hazádban?

Könnyen barátkozó, és játékszabályokat betartó típus lévén, a svéd nyelv elsajátításával mind jobban „betaláltam” magam a svéd társadalomba. Nem ismerve még a svéd nyelvet, csak kétkezi munkára voltam vonzó, amitől nem riadtam vissza, és két nap után már dolgoztam a Svéd Lovagok Palotájában és a Posti Panki finn bankban.

Miként kerültél kapcsolatba az irodalommal és Tar Károllyal, hogy lettél állásod mellett lapkiadó?

1995-ben Tar Károly író-szerkesztő felkérésére részt vettem az Ághegy skandináviai magyar nyelvű irodalmi és kulturális lapfolyam megszervezésében, elindításában és népszerűsítésében, mint ügyvezető igazgató, majd megalapítottuk az Ághegy Baráti Társaságát, aminek 18 évig voltam az alelnöke. 58 magyar nyelvű könyvet és egy 13 kötetből, 7800 oldalban álló antológiát adtunk ki.

Párhuzamosan Veress Zoltán íróval elindítottuk az Erdélyi Könyv Egyletet, célunk volt valamelyik határon túli fiatal író, költő műveinek könyv formájában való megjelenítése. Húsz év alatt 20 író-költő művét jelentettük meg.

Mikor ismerted meg Makkay Lilla nagykövet asszonyt, akitől később magas kormánykitüntetésed átvetted?

Számos könyvbemutatót, ünnepi összejövetelt , kulturális eseményt rendeztünk Magyarország Stockholmi Nagykövetségén, a magyar nagykövetek hathatós támogatásával, a rendszerváltás után. A jól működő, közös munka hozott össze Makkay Lilla nagykövetasszonnyal.

Hogyan kerültél kapcsolatba Karinthy Márton íróval?

Karinthy Mártont könyvének (Ördöggörcs) bemutatására hívtuk meg Stockholmba a nagykövetséggel egyetemben. Akkor fogalmazódott meg bennünk, Veres Zolival a gondolat, hogy ki kellene alakítani egy magyar zarándokhelyet Stockholmban, Karinthy Frigyes emlékére. Két évi szakadatlan munka után 2009-ben megvalósult a kétnyelvű emléktábla annak a kórháznak a falán, ahol nagy írónkat, Karinthy Frigyest 1936-ban Herbert Olevekronna megműtötte.

Mikor lettél a Magyar Kultúra Lovagrendje lovagja?

2014-ben lettem a Magyar Kultúra Lovagrendje lovagja.

Ha jól tudom, itt az elnökség tagja vagy?

A Magyar Kultúra Lovagrendjében az Adományozó Testületének vagyok tagja.

Miként kerültél kapcsolatba a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasággal?

A MNYKNT elnöke, Pomogáts Béla professzor meghívására és támogatásával lettem tagja a társaságnak az ezredfordulón. 2005-től választmányi tag,majd 2014-től alelnöke voltam a társaságnak. Mint alelnök, az elszakított területen és a szórványban tevékenykedő irodalmárokkal és társaságokkal ápoltam, építettem a kapcsolatot.

Makkay Lilla nagykövet kitünteti Moritz Lászlót

Miért nevezetes nap számodra 2013. október 13.?

2013 október 13-án, a magyar nyelv és kultúra külhoni terjesztése, népszerűsítése és megőrzése érdekében kifejtett tevékenységemért Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke kitüntetett a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, amit Stockholmban a nagykövetségen ünnepélyes keretek között Makkay Lilla nagykövet asszony adott át.

Mikor döntötted el, hogy Magyarországra költözöl?

Hetvenedik évem betöltésekor nyugdíjba mentem, és alkalmasnak találtam az időt, hogy a családjaink közelében töltsem hátralevő időmet, magyar nyelvkörnyezetben, Magyarországon.

Hasonlítsd össze kolozsvári, stockholmi és budapesti élményeidet! Mik a jók és mik a rosszak?

A kérdés nem egyszerű választ igényel, de a rossz emlékem, ami ma is bennem él, az hogy szemem előtt alakult át az erdélyi magyarság fővárosa, Kolozsvár román várossá. Ma jó ha a lakosságának 10-11 %-a vallja magát magyarnak, de ebben én is, és valamennyien, akik elhagyni kényszerültünk szülőföldünket, hibásak vagyunk. Igaz, a „nagyok” által hajtott történelem kerekét visszafordítani akkor sem tudtuk volna.

Örömmel gondolok arra a tényre, hogy valamennyi osztálytársam, közeli magyar barátaim, mind megtartották és erősítették magyar identitástudatukat, azok közül, akik elhagyni kényszerültek szülőföldjüket, valamennyien fényesen megállták helyüket befogadó országaikban. Az otthonról hozott „útravaló” a magyar kultúra, minden nehézségen átsegített valamennyiünket.

Van olyan, amit nem kérdeztem, de szívesen megosztanál olvasóinkkal?

Óriási megtiszteltetés ért 2014-ben, amikor a Magyarország Barátai Alapítvány, melynek elnöke Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, tagjai közé választott. Az alapító tagok közt van Dr. Vizi E. Szilveszter, Dr. Oláh György Nobel-díjas vegyész, Marton Éva világhírű operaénekes, báró Gelsey Vilmos bankár, Dr. sir Radda György professzor és mások, akik a legmagasabb szinten munkálkodnak Magyarország pozitív nemzetközi megítélésében.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS