Száraz falevélként lódított odébb
a forgószél ma a járdán, vitte
magával a gondosan összehordott,
és otthagyott avart, vele együtt
engem is csaknem elsodort.
Nekifeszültem a szélnek, teljes
súlyom kellett, hogy megtartson.
Mint hajók a biztonságos révbe,
úgy léptem be lakásom ajtaján, a jó
melegbe, megnyugtató menedékbe.
Hozzászólások