Történeteink nyomában • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Történeteink nyomában

___

___Ne sírj, mert vége lett!
___Mosolyogj, mert megtörtént!
_________(Ludwig Jacobowski)

 

Az idő türelmes és végtelen szelíd.
Jön, ahogy a hattyú ha száll a tóra,
nincs szüksége számokra, mutatóra,
hol a felszín síkját fények átszelik.

Sokan állítják, hogy nem is létezik,
csupán a semmit kötik vele csomóra.
Összetördelve év, hónap, nap, sok óra
úgy röppen tovább, hogy meg sem érkezik.

Események szaladnak, kevés hagy nyomot,
nagy sziklákból lesz végtelen homok:
a jövő fintora a hegyeknek is derű.

Lassan eltűnik a volt, liheg az eljövő,
keresed a voltad, de jövőd cselszövő.
ahol az Isten az örök jelen idejű!

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS