Nem ismerhettem már József Attilát,
csak tanultam róla, kellett,mint diák.
Géptan és a matek között versengett,
hogy értőn olvassam el a verseket.
Istenem! De sokszor követtem el hibát,
azt hittem, szemem sorok között kilát,
de mindenütt csak kérdés s kétely serken,
Ő meg bennem mosolyog, szájon verten.
Sorsát dadogja Pest, Öcsöd és Szárszó,
költő, jusson eszedbe ütős zárszó,
hat sor után hetedikben, légy magad!
KERESD az egyetlen-kegyetlen szavad,
amelyikkel vonatod elé fekszel,
ha kávégőzzel sípol majd a reggel!
Hozzászólások