Pécs belvárosában, a Mátyás király utca 17. szám alatt található városunk legrégebben működő általános (elemi) iskolája, amely büszkén, nagyszabású rendezvény keretében ünnepelte 300 éves évfordulóját a Kodály Központban 2022. május 27-én, amely a „Mátyás Gála 300 év” címet viselte. A nézők között foglalt helyet Kodályné Péczely Sarolta, az est díszvendége és Péterffy Attila polgármester. Az ünnepi est szakértő műsorvezetője Dávid Kiss András gitárművész, zeneszerző, zenetanár volt.
A Mátyás Gála 300 fotója (Forrás: Mátyás Iskola honlapja)
Hoppál Péter országgyűlési képviselő, Bolla Zsolt intézményvezető szöveges-, az anyák és lányaik (Felcser Judit-Schulteisz Anna, Mérész Porrogi Judit-Pintér Anna, Tatai Adél-Kassai Antónia) énekes köszöntője vezette be az ünnepséget telt házas, lelkesen ünneplő nézőközönség előtt. A két részes műsor-folyamból elsőként a régi alma materükhöz kötődő nagyszámú híres művészt és produkcióikat emeljük ki. Zsbán Máté zenetanár-karnagy énekelt részletet a „Diótörő és egérkirály” c. musicalből, Donáczi Cseperke gordonkaművész Robert Schumann egyik művét szólaltatta meg, a „Swing Ladies” (Soltészné Kusz Orsolya, Tóth-Fekete Enikő, Wéber Anita) régi amerikai slágereket énekelt, Szamosi Szabolcs orgonaművész Johann Sebastian Bach egyik híres prelúdiumát játszotta.
Szünet után Szabó Gabriella Eszter zongoraművész saját zongoraművét adta elő, Fodor Gabriella és Megyimóreczné Schmidt Ildikó zongoraművésztől Csajkovszkíj: „Diótörő” c. művének egyik híres keringőjét hallottuk Kocsis Zoltán átiratában. Bukszár Márta énekművész két Kodály népdal-feldolgozást énekelt, Szilágyi Orsolya klarinétművész pedig Henry Eccles szonátáját játszotta. Bódi Zsófia és Ócsai Annamária énekművészek Kodály és Delibes művéből szólaltattak meg részleteket, Fülöp Gergely gordonka- és Forgó György zongoraművész Gabriel Faure egyik művét adta elő. Kováts Kolos és Jekl László operaénekesek Giuseppe Verdi: „Don Carlos” című operájából, míg Salamon Beáta néphegedűs és Havasréti Pál zenetanár-népzenész Kodály: „Kállai kettős” című művéből adtak elő részleteket.
Népdal-, néptánc- és népmese kincsünk megszólaltatói szintén fontos szerepet kaptak a műsorban. A Napraforgó néptánccsoport a „Rábaközi táncok” című művet táncolta, Pilári Gábor bábszínész-előadó művész egy gyimesi dallamot énekelt, és Víg Rudolf egy cigány gyűjtésű népmeséjét adta elő (amelyben ízes humorral maga Kodály Zoltán is szerepelt). A Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház a „Kalotaszegi legényes”, és a „Szilágysági táncok” című alkotásokat táncolta.
Ne feledkezzünk meg a pótolhatatlan zongora-kísérőkről sem. Szabó Gabriella Eszter, Forgó György, Kepes Olivér, Petőcz Zsuzsanna, Apaceller Péter, Fodor Gabriella zongoraművész hangszerükön, valamint Pórszász Balázs kongán segítette az előadókat. (Volt, aki többször is.)
A jubileumon a patinás iskola kórusai is többször fölléptek, természetes, hogy jelentős szerepet kaptak. A Mátyás Nagykórus beregi népdalcsokrot, Thomas Morley és Balázs Árpád egy-egy művét, végül pedig egy tradicionális zambiai dalt énekelt Módos Anita irányításával. A nagykórus és a „Nosztalgia Nagykórus” közösen szólaltatott meg egy amerikai spirituálét, Mendelssohn és Georges Gregson egy-egy művét Okos Ilona illetve Módos Anita vezényletével. Az est zárásaként a „Nosztalgia Nagykórus” zenekara is pódiumra lépett. A zenekart Deák Márta koncertmester vezette, muzsikusai között volt „Mátyásos” diákok, valamint a Pannon Filharmonikus Zenekar művészei találhatók.
A két kórusból, régi tanítványokból és a „Nosztalgia Nagykórus” zenekarából álló együttes „muzsikus-gárda” a hosszúra nyúlt, de örökké emlékezetes est búcsúzásaként, Okos Ilona, Módos Anita karnagyok vezényletével Kodály: „Kállai kettős” című művének részleteit, és az iskoláról megemlékező „Mátyás-dal”-t (Bolla Zsolt-Dukits Dalma-Szilágyi Orsolya alkotása) zengte-zenélte.
Ez alkalomra Hámori Gábor és Mánfai György fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a központ emeleti előterében, amelyet sokan megnéztek az ünnepi alkalom előtt és a szünetben. Az önkormányzat költségmentesen bocsátotta az iskola rendelkezésére a helyszínt.
„A Mátyás” egyik értéke, hogy a legrégebben működő iskolája a városnak, hosszú története során reáltanoda, polgári fiúiskola, 1845-től pedig elemi-, majd általános iskola működött az akkori Hunyadi-, majd a későbbi nagy királyunkról elnevezett utcában. Megfordult itt oktatóként, intézmény-segítőként ferences apácák, izraleita tanítók, neves tanítók-tanárok sokasága, híressé vált tanítványainak se szeri, se száma.
Az emelt szintű zenei oktatási módszer 1964-től honosodott meg, majd teljesedett ki Kodály Zoltán és követői útmutatásai, oktatási módszerei alapján. A zenét kedvelő gyerekek alsó tagozatban a Kicsinyek Kórusában, fölső tagozatban a Nagykórusban énekelnek. Neves karnagyainak köszönhetően sok helyi-, hazai- és nemzetközi sikereket mondhatnak magukénak. Állandó szereplői az „Éneklő Ifjúság” hangversenyeinek, az „Év Kórusa” címet is többször elnyerték már.
Magas szintű angol nyelvi oktatás 1997 óta folyik itt, hasonlóan az informatikai képzéshez. Regionális szintű angol vers- és prózamondó versenyeknek szintén otthont adott az iskola. A nagyhírű alma materhez két szál is köti e sorok íróját. Egyrészt felesége, Törtely Zsuzsa (1953-2019) 1978-tól 2005-ig volt a Kicsinyek Kórusa karnagya, emellett az iskolában történelmet és ének-zenét tanított. Másrészt pedig főlevéltárosként végezte az iskola irattárának díjmentes selejtezését, rendezését.
Több évtizeden át számtalanszor voltam az iskolában, láttam a mindenkori iskola-vezetés, tanítóinak, tanárainak lelkiismeretes, hozzáértő munkáját, az ott tanuló gyerekek lelkes tanulni vágyását az órákon, önfeledt örömét az iskolaudvari szünetekben. Nem csoda, hogy egykori tanulói mindig örömmel gondolnak vissza iskolájukra, a „Híres Mátyás”-ra. Örömteli reménységgel várjuk tehát a további legalább háromszáz évet…
Hozzászólások