Beláttam már… • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Beláttam már…

Minek nekem a nyomtatott betű?
A költő sorsa röpke életű,
tiszavirág szerelméhez hasonló.
Késő dicsőség nem vigasztaló!

A mű tovább él, vagy nem él tovább?
Kétségek közt vívódni ostobább,
mint megnyugodni abban: Ennyit értem.
Ki többet tett, azé az érdem.

A lenne-volna játék céltalan.
Nem átkozom a Sorsom, sem magam.
Esélyem sem volt, már beláttam régen.

Jó volt dalolni, mint szabad madár,
mért kapnék érte bármit is ma már?
Nem lesz mindenkiből csillag az égen.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS