1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” –  Kisbattyán (Negyedik rész) • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” –  Kisbattyán (Negyedik rész)

Utóhang

A vadászház

És most ugorjunk át a mába: 2021. november 9. Pécs

Mivel az általam megemlített személyek szüleimmel együtt már nincsenek az élők sorában, immár nyugdíjas fejjel, visszagondolván a falunkban történt forradalmi eseményekre, elhatároztam: megörökítem azokat az általam tudottak szemszögéből. Amikor elkezdtem kutatni az 1956-os forradalmi eseményeket a falunkban, az Új Dunántúli Naplóban megjelent említett dátumú írásomban azt kértem, hogy aki tud a jánosi pusztai fölkelők létezéséről, kérem, jelentkezzen.

Másnap H. G. monogramú hölgy Pécsről hívott telefonon: olvasta az újságot, így tudta meg a nevemet, és kikeresvén a pécsi telefonkönyvből, fölhívott. Tudatta velem, hogy édesapjával ők látták el élelemmel a fölkelőket Komló-Somágtetőről indulva oldalkocsis motorkerékpárral. Egy pécsi ismerősük arra kérte őket: – Diákjaim éheznek, kérem, segítsetek! 1956. november 11. után, a titkos helyre érkezve érintetlenül találták az előző csomagot.

A következő éjszaka hozzájuk mentek a fölkelők. Megmosakodtak, megborotválkoztak – áruló jelük lett volna ugyanis a szakálluk. Járművet szerettek volna kérni, hogy nyugatra tudjanak menekülni a szabad élet reményében. Mivel ez nem lehetett jármű híján, így gyalog indultak tovább a sötét éjszakában: valóban láthatatlanokká váltak, és ők szintén ismeretlenek maradtak…

Mivel H. G. nem hatalmazott föl nevének közlésére, őrajta múlik a későbbi megszólalás a történtekről. (Sajnos, ő édesapja érintettségére való tekintettel, a családját akkor ért megtorlások miatt még ma is fél ettől, és ez sokat mond a mai nemzedékeknek is! …)

Nagy örömömre közben az 1990 után elindult kutatás a „Mecseki Láthatatlanok”-ról számos eredménnyel gazdagította mind a helyi, mind az országos ismereteinket 1956. baranyai, pécsi történéseiről. Dr. Bihari Lajos pécsi orvos pedig az 1956-ban Máré-vár és környékén történt eseményekről – amelyben akkor egyetemistaként vett részt – folytatott és folytat hézagpótló kutatásokat.

H. J., a motoros segítő

Ezzel kapcsolatban az Új Dunántúli Naplóban 2021. december 22.-én megjelent, „Ez történt a forradalmi felkelőkkel az utolsó Máré-vári csatában” című, egész oldalas cikkben dr. Bihari Lajos és a „Mecseki Láthatatlanok” katonai parancsnokának, Kubicza Jánosnak a rokona, Fekete Kálmán zenész mellett magam is megszólaltam. Mostani visszaemlékezésemnek az a célja, hogy ezeket a kutatásokat kiegészítsem a magam tapasztalataival, és emléket állítsak mindazoknak, akik Kisbattyánban 1956-ban segítették a forradalmat és a „Kelet-Mecseki Láthatatlanok”-at a maguk eszközeivel.

Ezúton szeretném megköszönni Rozs András nyugalmazott főlevéltárosnak Baranya és Pécs 1956-os forradalmi eseményeihez, és dr. Vargha Dezső nyugalmazott főlevéltárosnak az ehhez az írásomhoz nyújtott szakmai segítségét.

Ma sem lehet elfelejteni az 1956 utáni Kádár-rendszer megtorlását. Arra kérek mindenkit, hogy akinek tudomása van az általam leírt tényekről, annak megerősítését, kiegészítését, bővítését ossza meg velem, velünk, hogy egy méltó emlékhelyet tudjunk kialakítani később a falu közelében, így hajtva fejet a „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” emlékének – a jánosi pusztai vadászháznál. Előre is köszönöm…

 

Beazonosító függelék

+ A szövegben szereplő családtagjaim, rokonaim születési-halálozási adatai következnek.  Atyai nagyapám, Czuczor Sándor (1885-1958), atyai nagyanyám adatait nem ismerem, ezt a szövegben közöltem. Édesapám, id. Czuczor Ferenc (1911-2007), édesanyám, Czuczor Ferencné Storch Anna (1924-2014), nővérem, Czuczor Mária (1944-2018). Anyai nagyapám, id. Storch Ferenc (1900-1983), anyai nagyanyám, Storch Ferencné Brückner Katalin (1902-1968), anyai nagybátyám, ifj. Storch Ferenc (1928-2013), Németországban élő lányai Storch Mónika (1969-), Storch Helga (1971-).

++ Amikor visszaemlékezésemben 1956. november 4.-hez értem, a „szovjet – szovjetek” – meghatározás mellett az „orosz – oroszok” – szavakat is szerepeltettem zárójelben. Ez azért történt, mert az akkori általános szóhasználatban az „orosz – oroszok” – meghatározás szerepelt, sőt a forradalom napjaiban a „Ruszkik Haza!” – követelés hangsúlyozottan szerepelt.

+++ A szövegben a rosszemlékű „karhatalmisták” – akiket „pufajkások”– nak is neveztek – mellett zárójelben az „ávós” – „ávósok” – szóhasználat szerepel. Ezt meg kell magyaráznom. Jól tudjuk, hogy az addigi dicstelen Államvédelmi Hatóságot, az ÁVH-t a Nagy Imre-kormány a forradalom alatt megszüntette. Azonban vidéken, így nálunk, a falunkban is ekkor még mindenki így hívta őket, ezért én is ezt a gyűlöletes elnevezést használom zárójelbe téve.

 

A szövegben előforduló hangsúlyos földrajzi nevek:

– Kisbattyán: ma Komló külterületi része. A török hódoltság alatt lett pusztává, Battyán néven. Egykori földesurától, a gróf Batthyány családról kapta nevét. A 18. század végén kezdték betelepíteni német ajkú földművesek, kisházasok. Kisbattyán község területe korábban Magyaregregyhez tartozott, a 19. században használatos neve Németegregy volt. (Forrás: Baranya megye földrajzi nevei I. szerk.: Pesti János. Pécs, 1982. A továbbiakban Bmfn. 274. p.)

– Tamási: város Tolna megyében, ma a Tamási járás központja. (Forrás: Wikipédia)

– Erdősmecske: nagyrészt német nemzetiségűek által lakott község a Baranya megyei Mohácsi Járásban. (Forrás: Bmfn. II. 27. p.)

– Magyaregregy: a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott község a Baranya megyei Sásdi Járásban, nagyrészt magyar, kisebb részt német lakosokkal, Kisbattyán (Németegregy) északi szomszédja. (Forrás: Bmfn. I. 184. p.)

– Jánosi puszta: Pusztajánosi, ma Komlóhoz tartozó lakott hely, a 19. században német kisházasok telepedtek itt le, a település lassan elmagyarosodott. Hozzá tartozik a kastély. (Forrás: Bmfn. I. 276. p.)

– Jánosi Engel Adolf kastélya: Vadászház a Battyán-hegytől keletre. (Forrás: Mecsek turista térkép 15. p.)

– Kárász: község Baranya megyében, a Sásdi Járásban, Magyaregregytől északra. (Forrás: Bmfn. I. 154. p.)

– Máré-vár: a néphagyomány szerint Máré lovag vára, középkori eredetű kővár Magyaregregy határában. (Forrás: Bmfn I. 191-192. p.)

– Nyírtelek: ma város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától északnyugatra. (Forrás: Wikipédia)

– Barnakő: jellegzetes szikla a Zobákpuszta-Magyaregregyi út mentén. (Forrás: Mecsek turistatérkép 15. p.)

– Zobák: középkori magyar falu, a török hódoltság alatt pusztává lett. A 18. század végén német kisházasok telepedtek itt le. Lakói ma magyarok. (Forrás: Bmfn. I. 277. p.)

– Hird: Baranya megyei község Pécstől keletre, 1978 óta Pécshez tartozik. (Forrás: Bmfn. I. 698. p.)

– Andód: község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, mai neve Andovce. Érsekújvártól (Nové Zámky) nyugatra található. (Forrás: Wikipéda)

– Somág-tető: településrész Komlón. (Forrás: Bmfn. I. 270. p.)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS