AZ ÉJSZAKA PARÁZSA
Mikor kiég a Nap buja násza
Meghal a fény parázna vágya
Hogy meghágja katatón délibábjaink
Az este bársonyos gúnyájában
Közeleg az éj csikló melege
Hugyos utcákon őgyelgő
Másnapos vaginák
Nedves bugyik közt
Tévelygő lángoló mámorok
Ma éjjel, édes ámorom megint
Részegen táncolok
Izzó álmokat hámozok
Nyersen eszem a levegőt
Parázson sült züllött
Szemekkel szemezem
Újra és újra féláron
Megveszem kibaszott
Veszett, elveszett életem
Hajnalra mint mindig
Mind meghalunk
De sírunkból középső
Ujjunkkal az ég felé
Mutatja a szép jövőt –
Elszenesedett alkarunk
Hozzászólások