PISZKOZAT
Persze élhettem volna úgy is
Hogy meg sem születek
S akkor például az a
Kibaszott nagy probléma
Sem izgatna
Hogy egyszer meghalok
De tényleg, ez az élőkön kívül
Akik a világmindenség egymilliomod
Részét sem érik el
Mégis, ki a faszomat érdekel
Rajtamon kívül, aki egy élősködő
Hüllő vagyok
Hogy én elfogyok, mint egy
Szájbalökött fagylalt
Lenni vagy nem lenni
Az a faszszopó Lenin csak megcserélte
A betűket tömeggyilkos nevén
S most százmillió hulla hever a redvás
Ideológiája elkapart sírhelyén
Nem tudom, miért szeretnék még élni
Talán csak egy utolsó mindent átölelő
Brutális szerelemért
Mondjuk azért meghalni is érdemes
S akkor kiröhöghetném a magukat
Öröknek képzelő köveket
Kérész életem volt, megszülettem
Egy tóban
Vagy valahol egy csillagközi hóban
Sok faszságot tanultam, de minek
Hisz a végén mindig a nők lábai közt
Találtam meg az igent, az időt
Tehát nem éltem hiába
Ha belebolondultam sivár életem során
Legalább beledugtam mindkét fejemet
– egy-két snájdig, gusztusos pinába
Hozzászólások