A szavakat keresném, meg ne bántsalak!
Ó Uram, Istenem, Világunknak Királya!
Miért hagytál magamra?
Merre vagy?
– Elhagytalak? Ugyan! Hogyan tehetném?
Hozzád láncolt a hit.
Míg hiszel bennem, Én veled vagyok.
Ha nem hiszel, akkor megszűnik létem…
A származásom régtől ismered.
Megalkotóm? Talán a képzelet…
a félelem, neveltetés, hiány,
de leginkább az érdek.
Nevemben ölni, lopni, uszítani,
uralkodni lehet!
Te már szabad vagy. Nem én hagylak el,
te töröltél el, mint feleslegest,
de ha Szeretet vezet, jó úton jársz.
Számodra talán van tovább Remény.
Hozzászólások