Csikszetmihályi Mihály professzorral 2017. szeptember 15-én beszélgetünk Budapesten egy nevelésügyi konferencia ebédszünetében.
Szarvas István: Professzor úr, utoljára a Prima Primissima díjátadáson találkoztunk 2015. december 4-én, ahol ön Prima Prisssima díjat vehetett át. Akkor nekem azt mondta, hogy most már többet lesz Magyarországon. Örömmel tapasztaltam, hogy tegnapelőtt is tartott a Corvinus Egyetemen egy előadást, most pedig ezen a konferencián. Professzor úr! Hogy határozná meg, mi a flow?
Csikszentmihályi Mihály (b) a szerzővel (j)
Csikszetmihályi Mihály: A flow élmény az elme működésének egy olyan állapota, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik minden más eltörpül mellette, bármi áron folytatni törekszik.
Professzor Úr! Amikor a díjátadás után kérdeztem, hogy flow élményben volt-e, azt mondta, nagyon örül, de nincs flow állapotban. Mondana egy példát amikor flowban volt?
Szívesen. Amikor a második világháború alatt potyogtak a bombák, 8 éves voltam, és sakkoztam, nem zavartak a légitámadások, amikor játszottam. Akkor flowban voltam.
Mik a közeljövő magyar programjai?
Találkozom Vécsey Zsadánnal, az ALEAS Sims társalapítójával, akivel kifejlesztettünk egy szimulációs vezetési játékot, úgy hívják Fligby (Flow is Good Business for You). Együttműködök az Emberi Erőforrások Minisztériummal, Balogh Zoltán miniszterrel és Novák Katalin államtitkárral együtt végzünk közös kutatást Magyarországon és külföldön élő tehetséges magyar iskolás gyermekek között, próbálunk kreativitást belevinni az iskolai szervezetbe.
Egy korábbi interjújában nyilatkozta, hogy az önök családja nemzetközi család. Erről mondana néhány szót?
Először is feleségem, Isabella lengyel. Lengyelországból jött Amerikába a családjával. Két fiam van, az egyik Mark, kínai szakértő, az ókori kínai nyelv kutatásával foglalkozik egy kínai egyetemen. Felesége írországi családból származik, a másik pedig, aki a robotokat építi, Christofer. Egy portugál szigeten, az afrikai tengerparton, Madeirán és, és az ő felesége portugál származású, Goa szigetéről származik. Unokáim mind beszélnek kínaiul, portugálul, angolul. Egy van, aki kezd magyarul beszélni, de remélem a többi is fog.
Gondolkozva ezen a flow-n, arra lennék kíváncsi – lehet hogy az én meglátásom helytelen – a flow-ról már az ókorban is tudtak, csak nem írták le?
De igen, az ókori kínaiak. Kaptam levelet Kínából, hogy hát ez a flow, ez egész ugyanaz, amit a tao vallás 2000 évvel ezelőtt… A neve az nem flow volt, hanem Jü. A Jü az azt jelentette, hogy úgy járni, hogy a lábad ne a földet érje, szóval lebegni. A mahabharatába, óhindu szanszkrit nyelvű eposzokban költészetben a hősök úgy élvezték a háborút, hogy csak úgy táncoltak, és vívtak. Egyszóval élvezték a harcot. Vannak érdekes példák.
Azt mondják, hogy a magyarok nem mosolyognak. Ez is egy pozitívum, hogy a Balog miniszter és Novák Katalin államtitkár ezen lehet, hogy elgondolkozott, és azért hívták önt, hogy többet mosolyogjanak itt Magyarországon. Valóban ön is így látja, hogy a magyarok nem mosolyognak, mondjuk, más országokhoz képest? Vagy ez egy badarság?
Én nem tapasztaltam a mosolygás hiányát. Az viszont igaz, hogy a nemzetközi tanulmányok, ahol azt kérdezik az embertől, hogy mennyire boldog vagy, és a magyar válaszok, az átlag magyarságtól nagyon alacsonyak. Csak egy kicsit magasabbak, mint Ukrajna vagy Belorusszia, a volt orosz köztársaságok, amik már nagyon szenvedtek a háború alatt. Franciaországban például, mikor Charles de Gaulle volt az elnök, és egy újságíró megkérdezte őt a televízióban, hogy Monsieur Président, maga boldog ember? És de Gaulle azt mondta, ilyen hülyének gondol, hogy én erre válaszolok.
Sértésnek vette?
Sértésnek. Nehéz ezt megérteni, hogy a boldogság az nem ilyen. Az ember úgy érzi, hogy amit csinál az fontos, és bele van illeszkedve a munkába. És akkor annyira boldog, amennyire emberek rendszerint lehetnek boldogok.
Professzor úr, épp holnap lesz a Tudományos Akadémián egy könyvbemutatóm. Egy interjúkötet, ebben a kötetben professzor úr még nem szerepel, de a következőben feltétlenül, mert most már anyagom van önnel. Úgyhogy akkor mindenképpen legalább két hónappal előtte meghívom, hátha el tud jönni majd a professzor úr a következő könyvem bemutatójára. Bízom benne, hogy többet lesz itt Magyarországon.
November 22-én lesz egy konferencia a Magyarországon, akkor visszajövök és előadást tartok.
Nagyon szépen köszönöm, professzor úr. Jó egészséget kívánok! És szeretném, ha nem másfél év telne a következő találkozásunkig.
Hozzászólások