Kora hajnalban támad a hőség,
kicsiny szobámba a redőny résein
át a forró nap rendületlenül küldi
sugarait. Már akkor megérzem: ma
sem lesz könnyebb, a hőhullám elér
eget és földet. Július heve támad,
létezésemet szűkre szabják ezek a
nyári napok. Érzem, ahogy a szívem
küzd a hőséggel, már reggel fáradtan
ébredek. Lelki szemeim előtt őszi képek
villannak fel, úgy vágyom a bágyadt
októberi napsütésre, a fák lombján
átszűrődő fényre, mint a szerencsések
a tengerre. Én már régen csak túlélni
szeretném a nyarakat, de egyre rosszabb,
egyre nehezebb. Várlak, jöjj el, hozz enyhülést
megfáradt szívemnek, jöjj el, áldott október!
2022 07 20
Hozzászólások