A lépcsőházban álltam, még nem zártam be
az ajtót, élveztem a kellemes hűvös huzatot.
Ekkor megszólalt bennem, a lelkem mélyén,
pont ott, ahol szokott, a belső hang: vigyél
magaddal esernyőt, nagy eső lesz! Bevallom,
kinevettem, hisz felettem az égen egyetlen
felhő sem mutatkozott. De már tudom, jó, ha
rá hallgatok, visszaléptem hát a lakásba, és
magamhoz vettem az ernyőt: lesz, ami lesz!
A lift épp megérkezett. Már hazafelé ballagtam,
amikor az eső eleredt, s én fejem fölé tartott
ernyőm védelméből nézhettem az eső elől futó
embereket. Most is zuhog, esik bőven, végre
elveri a port, enyhülést hoz, és életet.
Szobámból nézem, hogy esik, igazi nyári zápor,
víz illata árad, és nyomán fellélegzik a természet.
2022 07 06
Hozzászólások