_______Álom-vers
________Párizs, 1931.
„Nagyanyám lép ki kávéháza ajtaján
harmincegy, de lehet huszonnégy talán
(anyám még ekkor nem él)
a harmonikást várja a zenészt
még nem tudja hogy ő lesz a hangszere
hogy húrjait majd értően pengesse
nevetni fognak teli szájjal
nemcsak úgy ímmel-ámmal
húsz évvel később anyám kuzinjával
írja az igent későbbi apámnak
kávé mellett a teraszon ülve
képeslappal csókot küldve”
___________*
Valóság-vers, 1944 és 2022
aztán felébredek és tudom
párizs nem a hugyos kőbánya
nagyanyám 44-ben a bécsi
országúton szökött ki a sorból
csoda hogy túlélte ahogy
anyám is az otthonból
szökött novemberi hajnalon
a deportálás halálra jó alkalom
nagyapám temetőben bujkál
apám a gyöpön őriz libát
én meg fekszem most éppen
valóságtódulással ébren
Hozzászólások