Olyan helyekre menjünk együtt el,
ahol még madár is ritkán röppen fel,
zizzenve surrannak frissítő vizek,
virágkelyhek bő fényben fürdenek,
illatuk messze száll gazdag rétek felett.
Talpunk alá simul selymes pázsitágy,
lankadó testünknek pihenőt kínál,
körös-körülöttünk tarka lepkék szállnak,
közvetlen közelből velünk barátkoznak.
Azt akarom, fogadd el napi jókedvemet,
és tudd is, hogy nélküled nem nevetek,
nem járok poklot, fényes mennyeket,
hogy érted teszem, amit megtehetek,
s ha egymásnak adni már nem tudunk,
te legyél egyik redő az arcomon.
2022.04.22.
Hozzászólások