A World Science Forum (WSF) nemzetközi konferencia sorozatot a globális tudománypolitikáról 2003 óta kétévenként Budapesten rendezték meg. A WSF az első tudományos világkonferenciára vezethető vissza, amelyet az UNESCO és ICSU szervezett és 1999-ben Budapesten tartották.
Werner Arber 2009-ben Budapesten a World Science Forumon kulcsfontosságú beszédet tartott a „A tudomány etikája” témakörben. Az előadásban hangsúlyozta az etikai szempontok fontosságát a tudományos kutatásban, különösen a biotechnológia és genetika mérnöki területén.
Werner Arber kiemelte a kutatók számára a munkájuk lehetséges társadalmi hatásának figyelembevételének fontosságát és az etikai vitákra való nyitottságát a szélesebb nyilvánossággal. Emellett hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés és kommunikáció fontosságát az etikai kihívások kezelésében a tudományban.
Werner Arber (b) és a szerző
2009 november 7-én a Nobel-díjas professzor az előadása után a Magyar Tudományos Akadémia ebédlőjében készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.
Szarvas István: Professzor úr! Először is szeretnék gratulálni, hogy 2007 óta az MTA tiszteletbeli tagja lett! Mi a véleménye a World Science Forumokról?
Werner Arber: Köszönöm a gratulációt, megtiszteltetésnek veszem, hogy az Akadémia tagja lehettem!
Nagyon örülök, hogy tíz évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia megszervezte az első konferenciát! Az UNESCO és az ICSU nem tudták hol legyen, Budapest jelentkezett és elmondhatjuk: ez jó döntésnek bizonyult. Fontos az is, hogy kétévente megrendezésre kerüljön.
Ön többször kijelentette, hogy a mostani évszázad a biológia évszázada. Mivel támasztaná alá ezt az állítását?
A biológia az egyik legfontosabb tudományterület, amely számos kérdésre ad választ az élet különböző aspektusaival kapcsolatban. Különösen fontosak a molekuláris biológiai kutatások, amelyek lehetővé teszik az élet legfontosabb folyamatainak megértését. A molekuláris biológia kutatása révén az emberiség képes megérteni az életmódok, a betegségek és öröklődés mechanizmusait és ennek eredményeként jobb megoldásokat találni az egészségügyi problémákra. A biológiai kutatások további fejlődése lehetővé teszi majd a tudomány számára, hogy még többet tudjon meg az élet alapvető mechanizmusairól, hogy az új technológiák például a génszerkesztés és a mesterséges intelligencia használata további további előrelépéseket hozhat a biológiai kutatások területén.
Ön kiemelkedő szaktekintély a genetika területén, érdekelne a véleménye a génmódosításról.
A génmódosítás egy fontos lehetőség a mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és a gyógyászat területén, azonban óvatosan kell eljárni és alaposan mérlegelni kell az előnyöket és a kockázatokat. A génmódosítással olyan növényeket lehet létrehozni, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és a környezeti stressz tényezőivel szemben és így hozzájárulhatnak az élelmiszer ellátás biztonságához. Ugyanakkor a génmódosítás potenciális kockázatokat is hordozhat, például átterjedés más növényekre vagy a természetes ökoszisztémára. A génmódosítást szigorú szabályozásnak kell alávetni és a kutatásnak, valamint a társadalmi párbeszédnek együtt kell haladniuk, hogy a génmódosítással kapcsolatos döntések a lehető legjobb módon szolgálják az emberek és a környezet érdekeit.
Professzor Úr! Mi a véleménye a hit és tudomány viszonyáról?
Vallásos ember vagyok. Szemléletem szerint a hit és a tudomány összeegyeztethető egymással, mivel mindkettőt a valóság feltárása és megértése motiválja. Azonban szerintem a tudomány és vallás két különböző valóságot tárgyal: a tudomány az anyagi világot vizsgálja, míg a vallás a szellemi, lelki dimenziókat tartja fontosnak. Véleményem szerint a tudósok személyes meggyőződéseit tiszteletben kell tartani, azonban a tudományos kutatásnak objektívnek kell maradnia, és nem szabad, hogy vallási vagy ideológiai meggyőződéseket vegyen figyelembe. Ennek ellenére a vallásos meggyőződés és a tudományos munka együttesen segíthetnek az emberek értékrendjének erkölcsi és etikai normáinak kialakításában és megértésében.
Ön szerint hogyan tudják az idős emberek megőrizni szellemi frissességüket és testük jó fizikai állapotát?
Néhány neurobiologus azt állítja, hogy ha az ember nyugdíjba vonulás után is használja az agyát, például tanul és valóban aktívan keresi az újdonságokat (új dolgokat tanul) azok frissen tartják, és ez a fizikai állapotukra is kihatással lesz. De az olyan egyszerű testmozgás is hasznos lehet, mint például a séta. Ha mondjuk átmennek egy hídon a másik oldalra majd visszajönnek kb. egy órán keresztül. Kérdezhetek én is öntől?
Természetesen.
Hogy hívják ezt a hidat a Dunán itt az Akadémiához közel?
Lánchíd, Gróf Széchenyi István építette aki a Tudományos Akadémiát is 1830-ban egy éves jövedelmét ajánlotta a felépítésre.
Sok helyen jártam, de ez a híd legszebbek közé tartozik amiket láttam.
*
Werner Arber svájci biológus és mikrobiológus, aki a genetikai változatosság és az enzimkutatás terén elért kutatási eredményeiért 1978-ban megkapta a Nobel-díjat. Werner Arber 1929. június 3-án született Grub, Appenzell kantonban, Svájcban. Az egyetemi tanulmányait a Zürichi Egyetemen kezdte, ahol biológiát, fizikát és kémiai tudományokat tanult. 1953-ban szerzett doktori címet a biokémia terén. Arber a Zürichi Egyetemen maradt, és 1958-ban vezető kutatóvá vált a mikrobiológiai intézetben. Itt folytatta kutatásait a baktériumok genetikai változatosságával és a baktériumok által termelt enzimekkel kapcsolatban. Az 1960-as években Arber és munkatársai fontos felfedezést tettek a bakteriofágok enzimeivel kapcsolatban, amelyek azonosították az ún. restrikciós endonukleázokat, amelyek lehetővé teszik a DNS manipulálását. Ez a felfedezés lehetővé tette az első genetikai módosításokat, amelyek ma az orvostudományban és a biotechnológiában is fontosak. Az 1970-es években Arber az ENSZ kémiai és biológiai fegyverekről szóló egyezményében is aktív szerepet játszott. Arber több díjat és elismerést is kapott az élete során, többek között a Balzan-díjat, a Wolf-díjat, valamint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjává is választották. 1978-ban megkapta a Nobel-díjat a fiziológia vagy orvostudomány terén elért eredményeiért, amelyekkel hozzájárult a genetika és a molekuláris biológia fejlődéséhez. 2007-ban a Magyar Tudodományos Akadémia tagjává választották. Arber még mindig aktív kutató, és jelenleg Emeritus professzor a Baseli Egyetemen.
Hozzászólások