Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 67. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 67.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

1943: Április eleji műsor, a Színházi Iroda hírei

Pécsi Nemzeti Színház 1920-as évek (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) mindig megjelentette a Pécsi Nemzeti Színház illetékes heti műsorát. Ezt tette az 1943. április 6.-i számában is. „Színházi heti műsor: Kedd este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt. Szerdán este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt. Csütörtökön este 7 órakor: Mária főhadnagy. Pénteken délután 4 órakor: Latyi-Matyi a furfangos cukrászinas. Péntek este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szombat délután 4 órakor: Latyi-Matyi a furfangos cukrászinas. Szombaton este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül.”

Oscar Straus (Forrás: Wikipédia)

„A Színházi Iroda hírei: Három telt ház közönsége bizonyítja azt a nagy sikert, amit a Varázskeringő felújítása jelentett. A gyönyörű szép Strauss muzsika most is megtette hatását, utat talált a szívekbe, és gyönyörködtette a lelkeket. A Varázskeringő még ma este van műsoron a felújító est szereposztásában.

Szerdán este a Vedd le a kalapod a honvéd előtt című katonaparádé érkezik el 20-ik (sic!) előadásához. A közönség még mindig nagy érdeklődéssel fogadja ennek a katonás darabnak felújítását, amelyben a népi katonanótákat Dalmady (Géza) énekli.

Bakos László (Forrás: Wikipédia)

Mária főhadnagy is a 25-ik (sic!) előadása felé közeledik. A szabadságharc éposza (sic!) elevenedik fel a Mária főhadnagyban, amely a fővárosban 250-ik (sic!) előadása felé tart. Ezúttal is Sándor Anna, Németh Ilonka, Turcsy Gitta, Dalmady (Géza), Badóczy (István), Csonka (Endre), Deák (Ferenc) és Bakos (László) játsszák a főszerepeket. A Mária főhadnagy csütörtökön adja az est műsorát.

Figyelem! – Gyermekelőadás lesz pénteken és szombaton délután fél 4 órai kezdettel. Színre kerül a főváros legnagyobb sikerű gyermek operettje: Latyi-Matyi a furfangos cukrászinas Csonka Bandival a címszerepben. Latyi-Matyi minden jelenete szüntelen kacagás, nemcsak a gyermekek számára mulattató, de a felnőttek is sokat nevethetnek a derűs jeleneteken. Jegyek már kaphatók a gyermekelőadásra, elővétel ajánlatos!

Csonka Endre fiatalon (Forrás: Wikipédia)

Péntektől Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Asszonyi Lászlóné, a pécsi Nemzeti Színház (sic!) volt népszerű igazgatója feleségének vendégfelléptével.”

Magában az újságban először a színházi iroda híreit közölték, azt követte a színházi heti műsor, de amint olvasható, az elsőként közöltet a második magyarázza, teszi érthetővé, ezért alkalmaztam a fenti sorrendet. Bár a magyarázat az akkor olvasót kielégíthette, minket már nem, ezért utólagos kiegészítéseket kell tennem.

Felix Dörmann (Forrás: Wikipédia)

A „Varázskeringő” („Ein Walzertraum”) Oscar (Nathan) Straus (Strauss, 1870-1954) híres 3 felvonásos operettje többször színpadra került nálunk is, és sikerdarabnak bizonyult mindenkor. Szövegét Felix Dörmann (Biedermann, 1870-1928) író, librettista, filmproducer és Leopold Benno Jacobson (1878-1943) librettista írta, Mérei Adolf (Merkl Adolf József Mihály 1877-1918) író, újságíró, forgatókönyv író, műfordító, színházi- és filmrendező, színház igazgató fordította. Az operett ekkor 1943. április 3.-án, 4.-én délután és 6.-án került színre Maros(s) József vezényletével, Izsó Miklós (1877-1948) színész-rendező rendezésében.

Erdélyi Mihály (Forrás: Wikipédia)

A „Vedd le a kalapod a honvéd előtt” című darabot viszont csak 1943. elején játszották, mégpedig február 27, 28 (délután és este), március 1-3, 6, 7 (délután és este), 9, 25 (délután), április 2, 7 és 26. voltak az előadás dátumai. A 2 részes dalos, nótás honvédparádé dalait Erdélyi Mihály (1895-1979) színész, színigazgató, színpadi szerző, rendező, balett mester írta, az előadásokat Maros(s) József vezényelte, Ross József rendezte. Természetesen nyilvánvaló volt, hogy abban a világháborús helyzetben, amely akkorra már a doni magyar hadsereg katasztrófájához vezetett, és amely nagy sokkot okozott a hazai közvéleményben, valamivel oldani kellett ezt a tragikus történést, ezért került sor ezekre az előadásokra. Azonban később ez az összeállítás nem került ismét műsorra, és ez legalább olyan beszédes volt…

Huszka Jenő (Forrás: Wikipédia)

A „Mária főhadnagy” című 3 felvonásból, 6 képből álló romantikus operett szerzője Huszka Jenő (1875-1960), szövegkönyvét Szilágyi László (1898-1942) költő, író, újságíró, forgatókönyv író írta. A pécsi előadást Hukváry Jenő vezényelte, a díszletet Ballon József tervezte, a táncokat Rácz István tanította be, a rendezője Hlatky László (1911-1982) színész, színház igazgató, színházi rendező volt. Ebben az évben sokszor került színre. Az előadások dátumai: március 11-15, 17, 20-21, 23-26, 28, április 1, 8, 15-16, 25. (A sikerdarabot március 14.-én, 21.-én délután is, este is előadták, míg március 28.-án és április 16.-án délután került színre.)

A „Latyi-Matyi a furfangos cukrászinas” című 3 felvonásos, sok képből álló zenés-énekes, látványos mesejáték zenéjét Dolecskó Béla (1902-1970) zeneszerző, karmester szerezte, szövegét Pintér Zoltán írta. Az 1943. április 9-10.-én (délután) és május 1.-jén (délután) előadott darabot Hukváry Jenő vezényelte, Izsó Miklós rendezte.

A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című 4 felvonásos vígjátékot Pécsett Deák Ferenc rendezte, és ekkor 1943. április 13.-án, valamint 16.-án illesztették műsorba. Az elsőnél Asszonyi Lászlóné (Erdélyi Irma, 1885-?), a másodiknál pedig Nagy István (1909-1976) volt a vendégszereplő. A vígjáték szerzője Móricz Zsigmond (1879-1942) volt.

 

1943/1944-es évad: Dr. Székely György lett a színigazgató

A konzervatív-keresztény szemléletű helyi napilap, a Dunántúl (1911-1944) közléséből 1943. október 1.-jén megtudhatták az olvasók, hogy – amint a címben szerepelt – „Pécs közgyűlése a színházat 5 évre használatba adta dr. Székely György (1918-2012) színigazgatónak.” A következő alcímeket adták a tudósításnak: „Az első év próbaidő – 75.000 pengő forgótőkét kap a színigazgató a várostól – Külön bizottság alakult az ellenőrzésre.” A szeptember 30.-i keltezésű cikk így szólt.

„– A város ma délután 4 órai kezdettel tartott közgyűlése elé került javaslatokból teljes részletességével kirajzolódott a pécsi színház további sorsa. A közgyűlésen elsősorban bejelentették, hogy a kultuszminiszter engedélyt adott dr. Németh Antalnak, a budapesti Nemzeti Színház (sic!) igazgatójának, hogy a pécsi színház művészeti igazgatását elvállalja, ezen kívül kilátásba helyezte, hogy a pécsi színházat kosztümök és díszletek kölcsönzésével támogatja, és vendégszerepléseket is engedélyez a Nemzeti Színház részéről.

Székely György

Bejelentették továbbá, hogy a színigazgatói engedélyt nyert dr. Székely Györggyel a város öt éves szerződést köt a színház használatára, vonatkozólag. Ebből az első év próbaidő. A közgyűlés egyhangú határozata alapján a színház gazdálkodását az alábbiakban biztosították: Dr. Székely György színigazgató kísérletképpen 75.000 pengő forgótőkét kap a várostól, a Közművelődési Alapból. Ezt az összeget a Pécsi Takarékpénztárnál helyezik el folyószámlára. Az összegből dr. Székely György csak a polgármester engedélyével utalhat ki.

A közgyűlés bizottság kiküldését határozta el, amely bizottság a művészeti ügyek mellett a 75.000 pengőből való gazdálkodást is ellenőrzi. A bizottság tagjai: a polgármester vagy annak helyettese, a főjegyző, a színügyi előadó, a tiszti főügyész, a műszaki ügyosztály vezetője, a számvevőségi főnök, a színügyi bizottság két tagja: Nendtvich Andor és Kelemen Andor, a Janus Pannonius Társaság és a Pécsi Képzőművészek Társaságának 2-2 tagja, valamint a két helyi lap (a Dunántúl és a Pécsi Napló) megbízott 1-1 tagja. Ez a bizottság érdemileg is határoz, de nem érinti a színügyi bizottság jogait.

A közgyűlés határozata szerint a színház minden bevétele és bárhonnét kapott szubvenciója a Pécsi Takarékpénztár folyószámláján helyezendő el, és a díszleteket, ruhákat stb., mint városi vagyont kell kezelni. Dr. Székely György színigazgató a maga részére havi 1360 pengőt tarthat meg, és kifizeti a személyzeti és dologi kiadásokat is. A színházból eredő tiszta jövedelem a várost illeti meg. Ha az esetleges veszteség meghaladja a 75.000 pengős forgótőkét, úgy a polgármester köteles a közgyűlésnek jelentést tenni. Így alakulhat hát a pécsi színház sorsa.

A pécsi színház a mai naptól városi. Minden remény meg van rá, hogy arra nem is fog ráfizetni. A színházzal kapcsolatban a közgyűlés a még az alábbi határozatot hozta: A színház korszerűsítésére, nevezetesen a nézőtér rendbe hozására 40.000, a színpadi világítás korszerűsítésére 18.000 pengőt szavazott meg. A színház készpénzbeni (sic!) támogatását az eddigi 10.000 pengőről 20.000 pengőben állapították meg.

Pécsi Takarékpénztár 1940-es évek (Forrás: Csorba Győző Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

Így elrendeződvén a színház ügye, most már a város közönségén áll, hogy a színi szezón (sic!) méltó legyen a város nagy áldozatkészségéhez. Erre meg is van minden remény.”

S hogy a lap reklámügyben is szemfüles, gyakorlatias volt, bizonyította az a tény, hogy a cikk végeztével alá Oppe Béla és Kerdl Dezsőné lakásberendező és kárpitos üzeme ebédlő-hirdetését tették be, amely „véletlenül” éppen a Színház tér 3. alatt volt.

Helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból vettem.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS