Belőlem fakadna szó rengeteg.
Szórnám fehér lapokra, hogy meg ne vesszek.
Más értéke a szónak alig van ma már.
Össze-vissza kereng laza szókavalkád.
A mennytől a poklokig le,
angyallényektől a sötétségbe,
megrakva a köztes világot
szörnnyel, géppel, avatárokkal
fénnyel, színpompás szivárványokkal.
Mozgalmas léted alig látod át,
jól jönne ilyenkor egy bölcsebb barát.
Mi igaz volt reggel, estére hibás,
tegnap még éltették, ma már bukásra áll.
De jó ötlete volt, ott álltunk mellette!
Jelenleg meg szégyen, az botorság lenne.
Más ötletek vannak, minden sarokban egy,
Elolvasni azt mind, talán nem is lehet.
Hozzászólások