egy halrajjal élt
a város utcáinak kövén
kopogtak lábaik
feleség és férj
majd maszkok meg ostorok
tevék teknősök alligátorok
kataton terek s folytonos
halottként végigült torok
sötét papírok aranyszemek
tükrökben szellemek
árnyak homokdémonok
kattogó idő szégyene
szobra mozdítatlan
zárványa szárnyatlan
hullámzó képek
kővendége mozdulatlan
csak maradt érzete
nem múló hege
var a bőrön árok
felnyíló sebek
egy halrajjal éltem
rajzanak a mélyben
meddő milliói
víz alatt is égnek
Szóljon hozzá!