Vasi Ferenc Zoltán: Szívem szívérzete

Szépirodalom - vers

Szívem szívérzete

Anyám, életed teljében
elmaradt szívdobogásom,
sárga hóba fúlt fekete tulipántom.
Sekrestyés hajnalok félálmaiból
felzengenek a csengettyűszavak.
Szivárványívbe komponált örök hiányom,
hogy arcod visszalelem –
földed visszakapom –
hogy újra álmodba látok –
hiszem, vallom, várom.
Karodba nyugvó Apánk áldottja,
’56 csillagrendszere alatt
a hadbírói ítéletek halálkoszorúja,
ugye, összefonta sorsaitokat!
Mélyre mentetek, elmaradtatok
    – nélkületek mire jutok?
Élek a véglegesből –
Vasi Ferenc Zoltán,
fejfa alatt is magyar –
Kárpát-medencei hitzárványlakó.

Világ Magyarsága, 2009. november 19.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS