Kennedy-gyilkosság – a Bánki Donát Utcai Általános Iskola akkori diákja esete, összefüggései

1963: Kennedy-gyilkosság

Amint az köztudott, az Amerikai Egyesült Államok legendás elnökét, John Fitzgerald Kennedyt (1917-1963) a Texas állam-beli Dallasban 1963. november 22-én ölték meg. A gyilkosság tetteseként Lee Harvey Oswaldot (1939-1963) tartóztatták le, bár azt, hogy egyedüli gyilkos volt az akkori tankönyv-raktár ablakából, máig is sokan vitatják. Már csak azért is, mert számos, óriási vizsgálati hiba miatt, a TV-nézők milliói szeme láttára őt is lelőtte az akkori helyi bártulajdonos, Jack Ruby (1911-1967).

 

1964: Cikk a Dunántúli Naplóban

Az akkori pécsi napilap, a Dunántúli Napló (1948-1990) olvasóinak azt hiszem, kerekre nyílott a szeme, amikor az 1964. március 22.-i számának második oldalán egy fényképes tudósítást olvashattak, amely így szólt:

„1964. március 15-én, vasárnap reggel a postás kénytelen volt becsöngetni az újmecsekaljai 55-ös épület egyik fehérre festett ajtaján, mert a levél nagy mérete miatt nem fért be a szokásos helyen. Egy kerekarcú, mosolygó kislány nyitott ajtót a csengetésre. Nagyméretű, sárga színű borítékot nyújtott át neki a postás. Tágra nyílt szemekkel olvasta a címzést: Miss Erzsébet Hauschek, III. ker. 55. ép. Pécs, Hungary volt a levél címzése.

Nem akart hinni a szemének, s ezért megnyugtatásképpen szinte betűzve újra elolvasta a saját címét. Vajon kitől érkezett ez a nagy méretű levél? A feladó helyén ez áll: FROM. MRS. JOHN F. KENNEDY Jacqueline Kennedy Washington, D. C. Levél Washingtonból? — Lehetséges lenne? Lázas sietséggel bontotta fel a kettős borítékot.

Egy felnagyított fénykép volt benne, John. F. Kennedy, Amerika halott elnökének családi képe. 1963. november 28-án küldte el Hauschek Erzsébet az újmecsekaljai Bánki Donát úti általános iskola VIII. osztályos tanulója Jacqueline Kennedy asszonynak Washington” -ba azt a levelet, amelyben leírja érzését, amelyet Kennedy meggyilkolása váltott ki benne, s őszinte részvétét fejezi ki az özvegy és a két kis árva iránt. Kifejezésre juttatta azt a vágyát, hogy nagyon-nagyon boldog volna, ha egy családi képpel ajándékozná meg őt Kennedy özvegye, melyet a szobája falára szeretne felfüggeszteni. Kesztyűs Jenőné”

 

 

2024: Ünneplés a Bánki Donát Utcai Általános Iskolában

Az 1963-tól működő pécsi Bánki Donát Utcai Általános Iskola 2024. június 14.-én, pénteken délután tartotta azt a megemlékezési ünnepséget, amelyen a 60. évforduló alkalmából az iskola régi diákjai is felkereshették volt alma materüket. Több iskola neve, működése fölmerült ebben az épületben az évtizedek során, nem is beszélve azokról, amelyek hozzá tartoztak/tartoznak szervezetileg. Ezek közül most önhatalmúlag (mert a lányom odajárt), a Karikás Frigyes (majd az Esztergár Lajos utcai) Általános Iskolát, és az Újmecsekaljai (a későbbi Komarov, a mai Babits Mihály) Gimnáziumot emelem ki (amelyben 1968-ban magam is érettségiztem, Kis-Horváth Jenő osztályában).

A megemlékező rendezvény 14 órakor, napos-ideális idő mellett kezdődött, amelyre nyugalmazott főlevéltárosként én is hivatalos voltam. Először mi, a vendégek, értő kalauzolás mellett hosszan, a pincétől az emeletekig végigjártuk a mai iskola fölújított, nagyon szép épületét, majd a központi tornateremben hosszan megnéztük az ízléses, tartalmas iskolatörténeti kiállítást. Közben „népünnepély” kezdődött az udvaron, ahol az iskolához kötődő férfiak és nők apraja-nagyja megjelent.

Az udvari megemlékező ünnepély 16 óra után kezdődött, ahol az iskolai színjátszókör jelenetét követően fölavatták az iskola volt legendás igazgatójáról, Ormai Ferencről elnevezett uszodát, ahol unokája is jelen volt. Majd kivonultunk az iskola előtti téren lévő emlékkőhöz, ahol megemlékező beszédet tartottam az iskola történetéről, amely 1963-tól 1967-ig a már említett Újmecsekaljai Gimnáziumnak is otthont adott. (Az első osztályok itt érettségiztek, hogy az utána fölépült mai épületben, 1968-ban a mi osztályaink kövessék – immár Komarov Gimnázium neve alatt.) Itt a Weinreich László vezette Komarov-Babits Gimnázium Baráti Körrel, a régi és a mai iskolák képviselőivel együtt megkoszorúztuk az emlékhelyet.

A Csalódi Éva igazgató, Baranyainé Kiss Zsuzsa, Mázikné Héjas Eszter helyettesek vezetésével rendezett, egész délután tartó „népünnepély” – amelynek fiatal és idős részvevői megtöltötték az udvart és az iskolát – lehetőséget adott a régi emlékek fölidézésére a régi diákok között, felhőtlen szórakozást az iskola mai diákjai és szüleik részéről. Itt találkoztam az 1964 tavaszán itt tanuló – és az Egyetem Utcai Általános Iskolában iskolatársamként előtte megismert –, a felidézett cikkben fotójával is szereplő Hauschek Erzsébettel!…