Márton István: Az Ornish-módszer lényege a pozitív életszemlélet

Budán a Quintess Gyógy-Centrumban 2010. november 12-én került bemutatásra Professzor Márton István Meddig akarsz élni? című több mint kétszáz oldalas könyve. A professzorral a könyvbemutató után beszélgettünk.

Márton professzor úr, a közelmúltban találkoztam egy osztálytársammal, aki Svájcban főorvos. Most ment nyugdíjba, de nem mertem megszólítani, mert 10-15 évvel fiatalabbnak nézett ki, mint az én korcsoportom. Azt hiszem, hogy ez az Ornish orvosi módszer ezzel is kapcsolatos.

Nem, a külső megjelenés az, ami számunkra fontos és ez nem az, ami az életünket meghatározza. A legtöbb a társasági, társadalmi beilleszkedésünkkel segíti a jó megjelenést. Azonban hogy mennyi idősnek érzi belül magát, és ezért mit tesz és hogy él, az valóban meghatározza a biológiai életkorát. Sőt, nemcsak a biológiai életkorát, de a biológiai életkilátásait is. Nevezetesen arról van szó, hogy nem elsődleges cél az életkor szám szerinti meghosszabbítása, hanem elsődleges cél a minőségi életévek számának emelése. Én nem szeretnék 100 évig pelenkázva, elhülyülten tolókocsiban élni, de szeretnék 80-85 éves korig aktívan, önmagamat ellátva, önmagamat pozitívan értékelve és a társadalomnak hasznosabbjaként élni. Erről szól ez a program.

Az elmúlt beszélgetésünk során már szó volt erről. Elsősorban a 40-60 éveseknek szól a program, de gondolom, hogy ennél korábbi időszakra és későbbire is, mert nem megfelelő életmóddal 40 éves kor előtt is elronthatjuk a jövőbeni kilátásainkat?

Azt kellene vizsgálni, amit esetlegesen elrontottunk, hogy tudjunk korrigálni, javítani. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy körülbelül egy 10 éves egészséges életvitelnek vannak olyan kimutatható, statisztikailag felmérhető, biokémiailag és genetikai-epigenetikai módszerekkel kimutatható hatásai, melyek valóban életminőség javulást eredményeznek. Tehát ez nem olyan dolog, hogy most beveszek egy tablettát és holnap ettől jobban érzem magam. Nem olyan dolog, hogy plasztikáztatom az arcomat és egy hét múlva jobban nézek ki, hanem ez egy olyan dolog, hogy ha én 50 évesen vagy 30 évesen odafigyelek magamra, annak a hozama gyakorlatilag a későbbi életszakaszban megnyilvánul. Ez az egész program az iskolában kellene, hogy elkezdődjön, hogy a gyerekeink megtanulják: felelősek a saját sorsukért, a saját életükért, a saját jövőjükért. De hát nyilvánvalóan 10-15-20 éves korban az ember nem is gondol arra, hogy egyszer majd ő is lesz 60-70 éves, és nem mindegy, hogy amikor valaki 60 vagy 70 éves, akkor milyen életet él, milyen szellemi, szexuális, fizikai, biológiai adottságai, lehetőségei nyilvánulnak meg.

Az Ornish-program több részből áll. Röviden összefoglalná nekem? Úgy gondolom, hogy van egy olyan része, amelyik a stresszel foglalkozik, van egy olyan része, hogy mit együnk, és van olyan, hogy mit csináljunk. Én ezt nem precízen mondtam el, a könyvben négy rész van?

Az Ornis-módszer lényege az, hogy az egész életmódunkat egy pozitív életszemlélet kell, hogy áthassa. A spektrum attól spektrum, hogy nem a szigorú megvonásokat, az aszkéta életmódot propagálja, hanem azt mondja, hogy a legkisebb lépés egy egészséges életmód felé, az is egy pozitív lépés. Aki eddig – nagyon sarkítva fogalmazva – két doboz cigarettát szívott el, és a spektrum hatására, ennek a szemléletnek az eredményeképpen csak egy dobozt fog elszívni, az is tett már egy lépést; aki eddig minden áldott nap zsíros ételeket fogyasztott, most egy kicsit kevesebb zsíros ételt fog fogyasztani, az is egy lépés.

Köszönöm szépen!