Előző ígéretemhez híven ebben a részben a tárgyhoz tartozó pécsi eseményekkel foglalkozom, amelyek, mint láthatjuk majd, fölgyorsultak, és újabb súlyos megalázásokat jelentettek a helyi zsidóság számára.
A május 2.-i, keddi számban, előző napi keltezéssel a „Pécs 230 zár alá vett zsidó üzlete közül egyelőre csak nyolcat engedtek újból kinyitni” című cikk található, amely így szól. „– A pécsi üzletek leltározásának és bezárásának körültekintő nagy munkája véget ért. Nagy gondot okozott azoknak az üzleteknek a kiválasztása, amelyekre a közellátás zavartalanságának nagyobb biztosítása céljából szükség van. Ilyet körülbelül 16-ot találtak. Ezek közül nyolc számára már ki is jelölték azokat a keresztény vezetőket, akik ma már tovább viszik az illető üzletek menetét. Az így keresztény vezető kezére került üzletek ezek: A Széchenyi téren levő Központi Divatcsarnok új vezetője H. I. A Deák (a mai Jókai) utcában levő G. testvérek festéküzletet P. K. vezeti tovább. G. J. üzletét most P. Gy. – né vezeti. Gy. M. üzletének B. K. lett a vezetője. H. N. üzletét M. B. vezeti tovább. A Ferenciek utcai L. testvérek üzletét K. M. és K. J.-né vették át. Özv. S. Zs. -né üzletét P. J. vette át. A Terra Kft. üzletvezetője U. Á.
A városházán most a város zsidó lakosságának egy helyre való telepítéséről folynak a megbeszélések. Ebben az ügyben dr. Várnagy Elemér tanácsnok ma Budapestre utazott. Úgy halljuk, hogy a zsidók egy helyre való letelepítésének terve már kialakult. A tervet még a hónap első felében végrehajtják.” (A cikkben teljes nevükön leírt szereplőket személyiségi okokból nevük kezdőbetűjének föltűntetésével jeleztem itt.)
A május 4.-i számban az ezt eredményező, aggasztó következményekről szól „A nyolc újból kinyitott üzletben nem végkiárusítás folyik” című, „A város hatóságának felhívása a közönséghez” alcímű tudósítás. „Megírtuk, hogy Pécs 230 zár alá került zsidó üzlete közül nyolcat a közellátás zavartalanságának biztosítása céljából keresztény vezetőkkel újból megnyitották. A közönség ezt az intézkedést tévesen értelmezte. Az történt ugyanis, hogy a mai nap folyamán az újból megnyitott üzletek közül többet valósággal megrohant a közönség, és abban a hiszemben, hogy még kiárusítás folyik, mindent olcsó áron akart megvásárolni, így például 8 pengőért akartak selyem kombinéket és 2 pengőért selyemharisnyákat kapni.
Az izgatott közönség a keresztény vezetőkkel szemben egyre követelőbb hangon lépett fel. Végre is a hatóság, hogy a nagy csoportosulásnak véget vessen, ezeket az üzleteket rövid időre lezáratta, így azután a közönség szétoszlott. A város hatósága most a legnyomatékosabban figyelmezteti a közönséget, hogy az újból kinyitott zsidó üzletekben nem végkiárusítás folyik. Ahol nagyobb készletek voltak, azokat a bombakárosultak számára lefoglalták.
Arra is felhívja a város hatósága a figyelmet, hogy a régi árak ezekben az üzletekben is érvényesek. Az üzleteket kizárólag a közellátás zavartalan ellátása céljából nyitották ki. A város hatóságának figyelmeztetését megszívlelni mindenkinek kötelessége a rend és fegyelem érdekében.”
Itt kell megemlítenem a „Milyen árukat kell a lezárt zsidó üzletekből kiszolgáltatni?” című, május 7.-én megjelent, az MTI-től átvett, előző napi keltezésű híradást. „– A Kereskedelem és közlekedésügyi miniszter úgy intézkedett, hogy ki kell szolgáltatni azokat az árukat, amelyeket a lezárt zsidó üzletek valamelyikében ez év április 21.-én írásban megrendeltek, de még nem szállítottak el, amelyeket javítás, alakítás, kicserélés végett, elismervény ellenében az időközben lezárt zsidó üzletek valamelyikében hagytak, végül ki kell szolgáltatni a bizományba átvett árukészletet is, feltéve, hogy azok okirattal igazolhatóan nem képezi zsidó kereskedők tulajdonát. A fizetés a zsidó kereskedő zárt számlájára történik.”
A következő részben a pécsi zsidóság további személyi jogkorlátozásait olvashatják. A május 4.-i szám „A pécsi zsidók naponta csak délelőtt 11-től délután 1-ig jelenhetnek meg a piacokon” című, ismét előző napi keltezésű diktátumát veszem előre.
(Forrás: Wikipédia)
„– Dr. Esztergár Lajos polgármester a mai nap folyamán az alábbi véghatározatot adta ki: – A keresztény fogyasztóközönség érdekeinek megóvása céljából akként rendelkezem, hogy az 1270-1944. M. E. sz. rendelet 1. §-ában meghatározott megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók a piacokat csak naponta 11 órától 13 óráig látogathatják, és ezalatt az idő alatt eszközölhetik bevásárlásaikat. Elrendelem továbbá, hogy a zsidók a piaci cikkeket és élelmiszereket, beleértve a baromfit is, csak a piacokon vásárolhatják. Tilos akár őstermelőktől, akár piaci árusoktól a lakáson történő vétel.
– Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy jelen véghatározatom megszegői ellen szigorú eljárást tétetek folyamatba. – Felkérem az államrendőrség pécsi kapitányságát, hogy jelen véghatározatom rendelkezéseit az őrszemélyzet útján is szigorúan ellenőriztesse. – Utasítom a piacbiztost, hogy jelen véghatározatom rendelkezéseiről a piacfelügyelőket oktassa ki, és őket az abban foglaltak ellenőrzésére szigorúan utasítsa.”
Május 5.-én jelent meg a „Május 14-ig lehet jelentkezni Pécsett a bérmálásra” című közlemény, mellette pedig a
„Három terv készül a pécsi zsidók egy helyre való letelepítésére” főcímű, „Vitéz Endre László államtitkár rövidesen Pécsre érkezik helyszíni szemlére” alcímű híradás. Ha zongorázni tudnám a két hír közötti különbséget, híres zongoraművész lennék! De lássuk magát a hírt.
„– A sárga csillag viselésére kötelezett pécsi zsidók egy helyre való költöztetésének kérdése már napok óta foglalkoztatja a város hatóságát. Mint ahogy arról már beszámoltunk, többféle terv merült fel, ezek közül azonban mindössze hármat találtak olyannak, amely nagyobb zökkenő nélkül keresztülvihető. Most úgy halljuk, hogy vitéz Endre László belügyminiszteri államtitkár rövidesen Pécsre érkezik, helyszíni szemlét tart, és utána megtörténik a döntés.
A megfelelő gettó kiválasztásánál az a szempont játszik szerepet, hogy minél kevesebb keresztény családot kelljen lakásából kimozdítani. A három rendelkezésre álló tervnél ez a szempont érvényesül. A kérdéssel kapcsolatban többféle anyagi természetű probléma is felmerül, amelyeket meg kell oldani. A pécsi zsidók átköltöztetésére még május első felében sor kerül.”
Ha a korabeli sajtóban tovább olvassuk az ezzel kapcsolatos híreket, részletes, szenvtelen, sőt fenyegető hangvételű cikkekre találunk. De ne vágjunk a történések fölidézésének elébe, már csak azért is, mert az igazi szennyese még csak most következik…
Ha viszont minden háborús-, egyéb nemzetközi-, hazai hír ellenében a helyi közéleti hírekre összpontosítunk, a következőket találjuk. „A városi közüzemek nyereségéből a múlt évben egy millió 390.015 pengőt szolgáltattak a háztartáshoz – Pécs 1943. évi zárszámadásainak adatai,” „Virág Ferenc is részt vett a Mária Szíve Társulat jubileumán” (május 2.) „Pécs vagyona a múlt évben négy és fél millió pengővel gyarapodott – A tiszta vagyon jelenleg 63 millió 999 124 pengő – A város 1943. évi zárszámadásának adatai,” „Művészet – Zene – Hatalmas érdeklődés Károlyi Gyula csütörtöki (zongora) hangversenye iránt,” „Figyelemre méltó tervezet a vidéki színészet államosítására – Pécsnek évi 729.000 pengőt állít be a tervezet” (május 3.)
(Forrás: Pécsi Egyházmegye)
„A pécsi közüzemekben fekvő városi vagyon értéke 23 millió 60.203 pengő – Az üzem jövedelmezősége 6 százalékos,” „Pécs kölcsöntartozása 9 millió 793.577 pengő – Egy év alatt egy millió 291.458 pengővel csökkent a város tartozása” (május 4.) „A városi üzemek múlt évi zárszámadása – Az autóbuszüzem 4 millió utast szállított” (május 5.) „A városi üzemek múlt évi zárószámadása – Emelkedett a gázfogyasztás és a fürdők látogatottsága is – Csatorna-, Köztisztasági- Fürdő Üzem,” „Nagy az érdeklődés a szombaton délután 3 órakor kezdődő Levente-Honvéd (foci) meccs iránt” (május 6.) „Vitéz Csikós Jenő könyve – Túl a Kárpátokon” (május 7.) „Pécs város követelésének mintegy 80 százaléka bármikor mobilizálható – Érdekes adatok a város múlt évi zárszámadásából” (május 9.)
Jelen sorozatunk szempontjából azért jelentős ezeket az utolsó híreket fölidézni, mert ekkorra világos lett: a városban élő zsidóságot addigra már kirekesztették a város polgárai közül…
A „Dunántúl” újságcikkei az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.
Szóljon hozzá!