A helyi sajtót nézni azért is számos érdekességet tartogat a ma olvasója számára, mert többek között bepillantást nyerhetünk az akkori idők mindennapjai mellett ünneplési szokásaikba. Most a száz évvel ezelőtti karácsony-ünnep előtti, alatti események, érdekességek világa tárulnak föl majd előttünk, ha föllapozzuk, akarom mondani számítógépünkön, az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével megnézzük az akkori sajtóorgánumokat, jelen esetben a kor konzervatív-katolikus Dunántúl (1911-1944) c. napilap tudósításait, írásait.
Az már természetes, hogy már akkor is jó előre megjelentek azok a cikkek, amelyek „beharangozták” ezeket a nevezetes egyházi-társadalmi eseményeket, nem beszélve a reklámokról. A városban már lehullott a hó, vastagon beborítva az utcákat, házakat.
December 20-án jelent meg a tudósítás a Keresztény Nemzeti Liga helyi szervezete üléséről, illetve a székeskáptalan összegzéséről, amelyekben a karácsonyi gyűjtő akciójuk eredményeit és terveit sorolták föl. Kijelentették: „…Azt hisszük, Pécs városának nem lesz egyetlen egy családja sem, amely ebből a szeretetakcióból ne venné ki a részét, s azt hisszük, nem lesz egyetlen egy szegény tehetetlen ember, aki karácsony ünnepén ne élvezné Jézuska ajándékát.”
Rátérve a karácsonyi ünnepségek sorára, a december 20-i szám „Karácsonyi ünnepély a zárdában” című, és a „60 elemista megajándékozása” alcímű írását emelem ki, amely a Mi Asszonyunkról elnevezett Női Rend Szent Erzsébet Leánygimnázium (ma a Leőwey Klára Gimnázium működik a helyén) előző napi keltezésű ünnepségéről szólt, amelyen a „külső” (lásd városban lakó) és „belső” (lásd a kollégiumban élő) leánytanulói vettek részt a tanári kar és az iskola személyzete mellett.
Az ünnepélyt szegénysorsú elemista növendékek javára rendezték a gimnazisták. „Hetek óta folyt a szorgos gyűjtés a karácsonyfa javára: sok-sok gyermek mondott le, mosolygó arccal tízóraijáról, 1-1 játékáról, képes- és meséskönyvéről, hogy a szegények karácsonyát meleggé, meghitté tegyék. Gyűlt, gyűlt a sok szép alma, sütemény, dió és a tarka-barka gyönyörű baba, játék, úgy, hogy nemcsak a szegények lelkében ébreszthet ez meleget, de maguk a gyűjtést végző kislányok is elragadtatással és műértő szemmel nézegették az átvett baba ágyat, alvó babát stb. el-elröpült az önkénytelen (sic!) kérdés is: ’Nem sajnálod?’ – Nem sajnáltak semmit, mindent örömmel hoztak, s ez a szeretet teszi a most kiosztott ajándékokat még értékesebbé. De adtak a jó szülők is, ruhaneműt, élelmiszert és pénzt is…”
Az ünnepély első részében a zárda egyik nővére által alkotott mesejátékot adtak elő tánc- és énekbetétekkel gyerekszereplők, „…a jelenlevő ünnepeltek, az elemisták pedig a tündérország kárpitjára figyelve örömmámorban úsztak…”
A második részben, harangocska csilingelésére egy Jézuskának öltözött növendék osztotta ki angyaloknak öltözött segítőivel az ajándékokat karácsonyfáról. A megajándékozott csillogó szemű kisgyerekek 1-1 fehér kenyeret, 2-2 kg. almát papírzsákban, diót, cukorkát, süteményeket kaptak, amelyben nagy szerepe volt Kaminek Ferenc sütőmesternek. Természetesen ruhanemű is volt az adományok között, „…mert az ajándék osztásnak se vége, se hossza,” s amikor magukhoz ölelték, az ajándékozók elérzékenyültek…
Szintén 19.-én tartotta a helyi Keresztény Nemzeti Liga választmánya is ülését az ünnepkor rendezendő adományozó estjével kapcsolatosan, ahol számba vették a tervezett 450 szegénysorsú gyereknek juttatott adományokat. Konstatálták, hogy eddig 13 millió 691.500 korona folyt be készpénzben, és a természetbeni ajándékozók is kitettek magukért az egyházi szervezetektől a postásokon át a katonákig, a pécsi polgárokig.
Az elvük ez volt: „Azt hisszük, Pécs városának nem lesz egyetlen családja sem, amely ebből a szeretetakcióból ne venné ki a részét, s azt hisszük, nem lesz Pécsett egyetlen egy szegény tehetetlen ember, aki karácsony ünnepén ne élvezné Jézuska ajándékát.”
Egy nappal később, december 21-én is jelentek meg ilyen akciókra szóló cikkek. „A pécsi székeskáptalan karácsonyi jótékonysága” cím alatt felsorolták azokat az adományozókat, akik adakoztak különféle nemes célokra, és a pontos összegeket szintén megjelölték. Az előbb már ismertetett karácsonyi akció mellett a helyi kórház szegényeinek, a Foederatio Emericana menzájára, a sebészeti klinikáján ápolt szegénysorsú betegek felsegélyezésére, a Matessa Árvaház karácsonyára, a tanoncotthonnak, a szegényház lakosainak, a vármegyei árvaháznak, a Szent Vince Egyesületnek, a Katolikus Legényegyletnek, a Szociális Misszió Társulatnak, a gyermekklinika karácsonyi ünnepségére, a Stefánia Egyesületnek, a Miasszonyunk Zárdája szegénysorsú növendékeinek. Az összesített adomány 15 millió kétszázezer koronát tett ki.
„Az anya- és csecsemővédő egyesület karácsonya” címmel december 21-én jelent meg az a cikk, amelyben megtudhatták az olvasók, hogy a karácsonyfa ünnepélye 23-án délután 3 órakor lesz a Ráth (a mai József Attila) utcai gyermekklinikán, amely előtte a Julián Intézetnek adott otthont. Az ünnepélyre a tagok mellett az adományozókat szintén meghívták.
A rendezvény utáni napon, december 24-én tudósított a lap róla „296 gyermek és szülő öröme” címmel, és „Az anya és csecsemővédő intézet karácsonyi ünnepélye a gyermekklinikán” alcímmel, amely így kezdődött. „Ilyenkor szent Karácsony küszöbén megtelnek a szívek szeretettel, amelynek könnyeket letörlő, boldogító érzésében egymásra talál gazdag és szegény. A Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő intézetének pécsi fiókja mivel is fejezhetné be egész éven át tartó önzetlen, fáradságos és nemzetmentő munkáját, mint azzal, hogy a kis Jézus karácsonyfája alá gyűjti ápoltjait és gondozottait, és ott is éreztesse velük az áldozatkész szeretetet…”
A zsúfolásig megtelt nagyteremben Nendtvich Andor polgármesterrel, dr. Szilvek Lajos prelátus-kanonokkal az élen számos notabilitás is tiszteletét tette, és érthető volt a gyermekek öröme, amikor meglátták a terem közepén a dúsan földíszített karácsonyfát. Dr. Cholnoky Ferenc egészségügyi tanácsos megnyitóját követően több kisgyermek szavalata következett, majd az egyesület helyi elnöknője, Martinovich Ernőné mondott szívhez szóló beszédet.
Elképzelhető annak a 296 gyermeknek és szüleiknek az öröme, akik a hasznos ruhaneműk mellé édességet is kaptak Karácsonyra. „Ezt a sok millió (korona) értékű ajándékot áldozatkész, megértő lelkek adták össze, hogy nagy örömet fakasszanak a szülök és gyermekek szívéből.”
December 21-én került sor az evangélikus egyház karácsonyfa-ünnepélyére a templomban – szintén a szegényeik segélyezésének szellemében. A református egyház is ezen a napon tartotta hasonló ünnepélyét délután fél 3-kor a Mária utcai nőegyletben. A szavalatok mellett a pécsi gyerekek közkedvelt Géza bácsija mesélt, Hermann Manci színésznő magánszáma és Schmiermund Bözsi énekszáma után következett az ajándékok szétosztása. Hasonlóan zajlott le a többi jótékony célú rendezvény is, amelyből számosat tartottak még.
December 24-én, délután 5 órakor szintén a gyermekklinika adott otthont a Pécsi Leányklub ünnepélyének. Hajós György teológiai tanár megnyitója után három kisgyerek szavalt, majd a karácsonyfánál történő ajándékosztás következett: 20 rászoruló család és 30 gyermek kapott ajándékot. Ezt követően Mihálffy Ernő egyetemi rektor beszéde, és egy ápolónő szavalata hangzott el. Heim Pál professzor köszönetet mondott a klub áldozatkészségéért.
Karácsony első napját, december 25-ét a lap első oldalán dr. Zichy Gyula megyéspüspök „A Szent Év kegyelme” címmel köszöntötte, az újság pedig szokásához híven bővített, gazdag tartalmú számot jelentetett meg.
Az ünnep másnapján, délután 5-kor rendezte meg a Pécsi Jótékony Nőegylet a Mária utcai épületében gyermekelőadását belépődíj mellett, amelyre a szereplők nagy izgalommal készültek. Ezt tánc követte éjfélig, amelyen már a felnőttek vettek részt. Kitett magáért a Pécsi Legényegylet is, amely szintén ezen a napon ünnepelt egyleti helyiségében. Előbb dr. Ákos Ferenc püspöki levéltáros tartott vetítettképes előadást Róma kegyhelyeiről, majd nívós énekszámok következtek, és a kórus is föllépett.
A kor közkedvelt asztaltársaságai szintén rendeztek ajándékosztással egybekötött karácsonyi ünnepséget tagjaiknak. A lapban a Megértés, a Nemzeti és a ’48-as jótékonysági testületek nevét, vezetőit említették meg. Természetesen a Dunántúl az egyházak miséiről, istentiszteleteiről szintén közölt tudósítást…
Szóljon hozzá!