Tudja, hogy miért van „Zorro-álarc” az újabb repülőgépeken?

Aki az elmúlt években megfordult polgári repülőtéren, felfigyelhetett arra, hogy néhány repülőgép pilótafülkéjének ablakai körül jellegzetes fekete folt látható. Ez a megjelenés világszerte igen gyorsan több becenevet is kapott. Leginkább a Zorro-álarc terjedt el, de a Ray-Ban napszemüveg, a panda és a mosómedve is gyakori. Nem csak afféle vizuális effektről, vagy divathóbortról van szó, a megoldásnak komoly biztonságtechnikai és gazdasági előnyei vannak.

 

Egy A350-es közelről (Kép forrása: Airbus)

Az Airbus A350 XWB volt az első repülőgéptípus, melynek pilótafülkéje fekete „Zorro-álarcot” kapott a 2010-es évek közepén. Az új kialakítás elsősorban nem a jellegzetes, futurisztikus megjelenést szolgálja, hanem a hatékonyság növekedését – bár kétségkívül hozzájárul a márkaidentitáshoz; a technológiai kifinomultság érzetét közvetítheti mind a légitársaságok, mind az utasok számára.

A levegő áramlása a hagyományos és az új kialakítású repülőgép-orr esetében (Forrás: YouTube)

A repülőgép elejét újratervezték: az orr-rész és a pilótafülke ablakai között nincs „törés”, továbbá a pilótafülke ablakai hajlítottak. E két változtatás javítja a repülőgép aerodinamikai hatékonyságát azáltal, hogy egyenletesebb lesz a légáramlás az orr felett. Az új orrkiképzés a pilóták számára is előnyös, mivel jobb kilátást tesz lehetővé. A hajlított üveg amúgy nem új találmány: a Boeing-747 és a Lockheed L–1011 TriStar esetében már bő 50 évvel ezelőtt alkalmazták ezt.

A pilótafülke összes ablakának sarkai lekerekítettek. Az utastérben sok évtized óta kerek, vagy kerekített sarkú ablakokat építenek be a repülőgépekbe biztonsági okokból, azonban a pilótafülkék ablakai esetében ez újdonság. A kerek, vagy lekerekített sarkú ablak esetében az anyagra nehezedő nyomás egyenletesebben oszlik el. A szögletes sarkokat nagyobb nyomás éri, így ott gyorsabban bekövetkezik az anyagfáradás, ami töréshez vezethet; ezt a De Havilland Comet 1950-es években bekövetkezett katasztrófái bizonyítják.

A repülőgépek hatalmas hőmérsékleti változásokon mennek keresztül, a világ különböző régióin történő átrepülés miatt is, de főként a fel- és leszállások közben. Gondoljunk csak bele: egy magyarországi repülőtér betonja és a repülési magasság közötti hőmérséklet-különbség akár 100°C is lehet egy nyári napon. A pilótafülke ablaküvegei és az azokat körülvevő fém burkolat hőtágulása eltérő. Ráadásul az ablakok sötétítettek, valamint fűthetőek, így értelemszerűen jobban felmelegednek. Az ablakokat körülvevő fekete festés hozzájárul a hőmérséklet-érzékeny ablakterület hőállapotának harmonizálásához, gyakorlatilag a hő egyenletesebben oszlik el, ennélfogva csökken a hőtágulás miatt bekövetkező üvegrepedés veszélye.

Egyszerűsíti a gyártást és csökkenti az előállítási költségeket az, hogy az ablakkeretek esetében elegendő egy színváltozatot elkészíteni, függetlenül attól, hogy a megrendelő légitársaság milyen színeket használ repülőgépein. Ha bármilyen okból – például madárral való ütközést követően – szükség van a pilótafülke ablakainak cseréjére, a beavatkozás során az ablakkeret megsérülhet. Ezek javításakor, mivel a keret minden esetben fekete, nem kell különböző, egyedi színeket használni, ez szintén csökkenti a költségeket.

Az A350-esek mellett már több új generációs repülőgép esetében is alkalmazza az Airbus ezt a megoldást, így az A340, A330, A320, A321-es típusoknál.

A Wizzair HA-LGP lajstromjelű, Airbus A321-271NX repülőgépe (Fotó: Pascal Kühne, forrás: www.flugzeug-bild.de)

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.