Tanulható a helyesírás?

A szóösszetételek helyesírásáról

Sokan úgy tartják, hogy A magyar helyesírás szabályai-nak (a HSz.-nek) a paragrafusai (előírásai) olyan bonyolultak, hogy megértésük csaknem lehetetlen az átlagos műveltség szintjén. Szokás arra hivatkozni, hogy nem kevés következetlenség van a szabályok rendszerében és a HSz Szótár című részében is. Megszületik az alaptalan ítélet: Tanulhatatlan a magyar helyesírás. Ne fogadjuk el ezt az elmarasztaló vélekedést!

A HSz-ben talált kettős (vagylagos) írásmódjai azért jöhettek létre, mert a szavakkal ábrázolt valóság egy-egy részlete is kettős természetű. Ha a kiflit megvajazva fogyasztom, akkor az vajas kifli. Ha a kiflit vajjal kevert tésztából sütötték, akkor az vajaskifli. Ha valaki nem nagy növésű, akkor kis embernek tekintjük; viszont, ha valaki nem híres ember, csak amolyan jelentéktelen „átlagember”, akkor a szókapcsolatot egybeírjuk: kisember. Olyan közismert példák tartoznak még ide, mint a kis asszony ’kis termetű asszony’, de kisasszony ’hajadon, fiatal nő udvarias megszólítása’. Fogadjuk el, hogy az egybeírás és különírás kettősségének – példáinkban – értelmező, megkülönböztető szerepe van. Ha a szóban forgó minőségjelzős szókapcsolatban idők során a nyelvhasználatban jelentésváltozás ment végbe, ezt a két szó egybeírásával tudjuk kifejezni. – Ha csak alkalmi kapcsolatba kerülnek az egymás mellett álló szavak, akkor a különírásról döntünk: gyors írás ’sebes iramú írás’, sok szög ’számos szög’, de a jelentésváltozás miatt már egybeírandók ezek a szókapcsolatok: gyorsírás ’sztenográfia’ és sokszög ’síkidom’ [L. a HSz. 95. számú szabályát!] A vagylagosságok (kettősségek) nem következetlenségek a helyesírás rendszerében!

A szóösszetételek írásakor nem kis gondot jelent, hogy sokszor képtelenek vagyunk felismerni a szókapcsolat (szószerkezet) és a szóösszetétel összefüggéseit. Egy pécsi garázs kapujára ezt a táblát helyezték el nemrég: AUTÓ KIJÁRAT. Vagyis itt autó is van meg kijárat is, pedig a kapu előtti térség csak AUTÓKIJÁRAT. A tábla tervezője nem tudhatott arról, hogy az alkalmi szókapcsolat helyett szóösszetételt kellett volna a táblára írni.

– A szóösszetételt arról is fel lehet ismerni, hogy a szerkezettagokat egy hangsúlyszakaszba foglaljuk, azaz nem tagoljuk szünettel két önálló szóra a szóban forgó nyelvi szerkezetet elő- és utótagját: rongybaba, törlőrongy, porrongy; izomrost, műrost. A helyes hangsúlyozás utalhat arra, hogy szóösszetétel tagjainak kapcsolata egyértelmű ezekben a szavakban is: asztalláb, lábfej, lábszár, lábasjószág, lábápolás, cseréplábas, tejeslábas; homokgát, homokpart, partszakasz; aranylánc, aranygyűrű, aranylabda stb.

Szókígyó-szerű szóösszetételek jönnek létre, ha kettőnél több szó alkot egy fogalmat (Balázs G. 2000. 129). Az ún. mozgószabály segítségével tömböket hozunk létre úgy, hogy ne csorbuljon a szóösszetétel valóságjelelő szerepe. Hogyan lesz szóösszetétel ezekből az egymáshoz illesztendő szavakból?  használt + autó + telep –Tanulmányi + Osztály + vezető? Használt-autótelep → Helytelen, mert eszerint az autótelep a használt! Így lenne értelmesebb a tagolás: Használtautó-telep.

De akár egybeírhatjuk a három szót, mert csupán hat szótagból áll az összetétel. Még egyszerűbb ez a megoldás jelzős szókapcsolattal: Használt autók. Ugyanis egyértelmű, hogy telepről van szó, hiszen több autó áll kint a cég épületének udvarán. – Talán a fontoskodás idézte elő ezt a hibát: Tanulmányi Osztály-vezető. → Helytelen írásmód, mert eszerint az Osztályvezető-re vonatkozik a jelző. Helyesebben: a Tanulmányi Osztály vezetője! De még ez a tábla is állhatna a hivatalvezető irodájának ajtaján: Osztályvezető.

Tanulság: nem célszerű kígyószerű szóösszetételek alkotnunk! Az oldottabb birtokos jelzős szerkezet áttekinthetőbb, és a hangzása a köznapi beszéd hatását kelti.

Segítheti a helyesírási bizonytalanságaink felszámolását az analógia jelensége. Akarva-akaratlanul is összehasonlítjuk a hasonló szerkezetű szóösszetételeket. A fejtettbableves összetétel egybeírandó, mert a fejtett bableves szerkezetben a fejtett melléknév jelzői szerepben a bablevesre vonatkozna, pedig csak bab a fejtett! A sárgaborsó-főzelék viszont már kötőjellel írandó, mert az összetétel három elemből áll, és hét szótagú. [A fejtettbableves csak hat szótagú!] Téves analógiával úgy vélhetjük, hogy mindkét ételt egységesen kötőjellel kell írni.

– A színnevek írásában is lehetnek bizonytalanságaink, mert a napraforgósárga egybeírandó a hat szótag alapján, de a vattacukor-rózsaszín már kötőjeles írású a hét szótagra való tekintettel. [L. HSz. 111. szabályát!] – Itt érdemes megemlítenem, hogy a számítógép sok esetben tévesen ítéli meg a szóösszetételek szótagszámát, és hibának minősíti a helyes szóalakokat! Állítólag már léteznek olyan programok, amelyek ezt a hibát nem követik el.

Minden helyesírási problémánkra nem találunk példát a HSz. szótári részében és paragrafusaiban. Például megoldhatatlanak látszik bontott-tégla-telep szó írása. Úgy lenne csak értelme a szerkezet tagolásának, ha az első és a második szót egybeírnánk. Ennek akadálya, hogy három azonos mássalhangzó [ttt] nem kerülhet egymás mellé. A bontott téglatelep meg azért helytelen forma, mert a téglatelep nem bontott! A helytelenül írt összetett szó helyett elég információt nyújtana ez a cégtábla is: Bontott tégla vagy Bontott téglák telepe. A fogalmazó leleményességén múlik, hogy miként tudja elkerülni az írásmód buktatóit.

A helyesírás tanulását könnyítené, ha törekednénk a helyesírás rendszerszerű összefüggéseinek megértésére. Nem csupán szavakat kellene rögzíteni emlékezetünkben, hanem analóg példákat! A HSz. szabályaiban is van utalás az összefüggésekre, például a hangtani és szóalaktani fejezetekben. [L. például a kéz szó toldalékolását: kézben kézre, kézi – de: kezet kezek, kezes a 27. paragrafusban!]

Hiszek abban, hogy szorgalommal, nagy figyelemmel és a rendszerszerűségek felismerésével eredményesen tanulható a magyar helyesírás.

Vagyis a cím végéről töröljük a kérdőjelet, és tegyünk pontot a helyére! Tanulható a helyesírás.

 

Irodalom

• A magyar helyesírás szabályai [HSz.] 12. kiadás. Budapest, 2015.
• Balázs G, 2000 = Médianyelv – Az igényes sajtó/média nyelve Budapest, 2000.
• Lengyel Klára 2000 = A szóösszetétel. In. Magyar grammatika 324–351. Szerk.: Keszler Borbála. Budapest, 2000.
• NyKk = Nyelvművelő kézkönyv. Főszerk.: Grétsy László és Kovalovszky Miklós. Budapest, 1985. A 2. kötetben: a szóösszetétel 821–823.
• Pesti J. 2023 = Szemléletváltozásra lenne szükség a helyesírás tanításban és tanulásában – És Törekvés a „túl jó”, a hibátlan helyesírásra, avagy helyesírásunk bizonyos anomáliáinak felfedezése In: Pesti János: „Rozmaringot ültettem cserépbe” Pécs, 2023. 316–326.