Pécs addigi díszpolgárai – a Pécsi Napló 1936-os írása alapján

Vörös Márton dr. városi főlevéltárnok összegzése

Szakmai körökben sokan sokszor hivatkoznak rá, ezért érdemes ezt a névsort a szélesebb közvélemény elé tárni. Sokakat érdekel ugyanis a városunkban, a vármegyénkben, hogy helyi történelmünk során mikor kezdődött el, és kik érdemelték ki ezt a dicsőséges titulust. Erre vállalkozott a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) hasábjain, 1936. március 19.-én dr. Vörös Márton (1900-1993), a városi törvényhatóság főlevéltárnoka – a későbbi levéltárigazgató –, amikor ezt az írását közzétette.

Nézzük tehát a „Pécs díszpolgárai” című cikkét.

„A Bach korszak csendes terrorja, avagy egyes városok túlzott opportunizmusa, esetleg nyomorúságos helyzetéből adódó kényszer körülményei oly ‘díszpolgárságokat’ kreáltak, amitől ma a történelem halványító és feledtető jóindulata dacára is, mint régi viselt Nessus ingtől szeretnének szabadulni egyes városok.

A mozgalom, mely ugyan országos jellegűvé nem vált, az erre vonatkozó egységesítő rendelkezés hiányában, mégis mindenütt felvetette a gondolatot olyan díszpolgári emlékek eltüntetésére, amelyek sértenék a történelmi tekintélyt, s a városok históriai szeplőtlenségét.

Pécs városának, amint ezt a városi levéltár adatai feltárják, nem kell expediálnia magát díszpolgárainak egyikéért sem, sőt az alant felsoroltaknak díszpolgárságát indokoló érdemei után ítélve, Pécs város e téren is hű maradt ősi etikai szempontjaihoz. Többek érdeklődésére felsoroljuk a mai napig érvényes díszpolgári névsort:

1. Legrégibb nyomok száz évre vezetnek vissza, amikor is 1837-ben Palkovics József orvost, pécsi lakost a város szenvedői javára végzett áldásos munkássága iránti tiszteletből a város ’polgárává’ választotta.

2. 1845. jan. 5.-én tartott közgyűlésen Saárdi Somssich Pál helytartót a város iránt mutatott ragaszkodása, pártfogása köszöneteképpen ’Ő’ Méltóságát Pécs városi polgárnak kinevezvén, ezen jeles kitüntetés elfogadására alázatosan megkérni határozta, nemkülönben

3. ifjabb Majláth György urat, tekintetes Baranya Megye Fő Ispánját, valamint
4. Tekintetes Scitovszky Márton Baranya Megyei Másod Al Ispán urat, kinek szelíd kormánya alatt ezen város iránt kitüntetett szíves hajlamok mellett e két hatóság közt mellőzhetetlen kölcsönös egyetértés helyreállott, ezen városi Polgári cím elvállalása végett alázatosan megkérettetnek.

5. Polz Károly ezredes, az 52-es házi ezred parancsnoka 1878. dec. 23.-án tartott közgyűlés határozatával lett díszpolgár. Pécs város számtalan halottat veszített az okkupációban, s ezredese személyes bátorságának köszönhette azokat a kitüntetéseket, amelyekkel a legfelsőbb elismerés jutalmazta a pécsiek haditényeit. Egyben Polz ezredes atyai szeretettel bánt a pécsiekkel, s velük szemben mindég ’jóindulatát nyilvánította.’

6. Pollák János pécsi apátkanonok 1879. márc. 11.-én lett díszpolgár. Nevezett kanonok Ferencz József Erzsébet uralkodó pár ezüst mennyegzői jubileumának alkalmán az Apáca utca 14. sz. házát az összes tartozékaival a város szegényügygondozásának ajándékozta.

7. Nendtvich Károly műegyetemi rendes tanár, akadémiai rendes tagot 1882. febr. 20-án közlelkesedéssel választották díszpolgárrá. Az agg tudóstudományos munkálkodása országos relációban elismerve, városának dicsőséget hozott, miért is a ragaszkodás és szeretet egyszerű kifejezése nyilvánult meg a közös elhatározásban.

8. Percei Miklós főispán 1887. ápr. 25. Nyugalomba vonulása alkalmával, szolgálata előtt tanúsított legkiválóbb polgári erényeinek, a köz érdekében kifejtett önzetlen munkásságának jutalmául választották meg őt, kitől a búcsú közgyűlésen síró emberek váltak meg.

9. Kossuth Lajosnak 1892. nov. 24.-én díszpolgárrá történt választása magyarázatot nem kíván. A nagy magyar 90-iki évét emigrációban érte el. Ez alkalomból Erreth János bizottsági tag gyönyörű tartalmú javaslatát felolvasva, a főispán jóváhagyta az uralkodóház felé, gondolva azzal, hogy ez a továbbiakban ’precedensül’ nem szolgálhat.

10. Kardoss Kálmán főispáni búcsúja alkalmával, 1896. dec. 23.-án lett díszpolgár. Ez alkalommal nevezték el a régi Iskola utcát a teljes nevéről, ahol először lakott.

11. Zsolnay Vilmos egy év múlva következett a sorban. Ez időben a Zsolnay gyár már 6 -700 polgárnak adott kenyeret, s művészi alkotásai révén világhírűvé vált. Ez időben Zsolnay V. nemcsak a vaskorona rendet bírta, de külföldi fejedelmek is kitüntették, sőt a francia nemzet a becsületrend lovagjává avatta, s díszpolgárrá választása alkalmával Pécs legnagyobb fiának arcképét is megfestette a város.

12. Báró Fejérváry Géza honv. miniszter 1899. ápr. 14.-én a honvéd hadapródiskolának Pécsett történt létesítése, mint a város fejlődése előmozdításának elősegítése által szerzett érdeméért lett díszpolgár.

13. Az 1907. évi jan. 23.-án tartott közgyűlés csoportos díszpolgári avatást végzett abból a rendkívüli ünnepélyes alkalomból, hogy a nagy áldozatok árán létesített új városi székház megnyitóünnepét tartotta; továbbá, mert a kormány nagy áldozatkétséggel a nagy pécsi kiállítás céljaira tekintélyes állami segélyt nyújtott, nagy lelkesedéssel, a nemzet politikai életének kimagasló férfiait.

14. Wekerle Sándor miniszterelnököt.

15. Andrássy Gyula gróf belügyminisztert.

16. Kossuth Ferenc keresk. minisztert.

17. Apponyi Albert gróf vall. és közokt. minisztert.

18. Darányi Ignác dr. földműv. minisztert, és végül

19. Szterényi József kereskedelmi államtitkárt Pécs város díszpolgárává választotta. Az okleveleket nagyszámú küldöttség, élén a polgármesterrel vitte el a kormány tagjainak.

20. Zsolnay Miklós a gyár hatalmas fejlesztése által a magyar műiparnak szerzett hírnevet. A nagy pécsi kiállításnak egyik létrehozója volt, akit 1907. okt. 12.-én választottak díszpolgárrá, a Zsolnay Vilmos szoborleleplezés napjaiban.

21. A századnyitó első tizedében Pécs a kulturális intézményei létesítésében a magyar városok között előre tört. A magán felsőkereskedelmi iskola városivá lett; a primitív zeneiskola magasabb nívót nyert; a főreál új palotája és új népiskolák épültek.

A közokt. intézményeknek aránylag rövid idő alatt történt kiépítését első sorban a Pécs városnak pártfogója gróf Zichy János kultuszminiszter segítette elő, kit a város hálája 1921.nov. 13-án emelt a díszpolgárságra.

22. Báró Szalay Imre, a múzeumok és könyvtárak orsz. h. főfelügyelőjének a városi múzeummegalapítása körül szerzett érdemekért 1934. jun.15.-én szavazták meg a díszpolgárságot.

23. A közeli évekbe nyúlik gróf Zichy Gyula volt pécsi püspöknek díszpolgári avatása, két évtizedes, jótéteményekben gazdag egyházi működése után, a kalocsai érseki székbe való távozásakor, 1925. dec. 22.-én tartott közgyűlésen.

Így záródik a névsor, amely a város tíz nagynevű, áldásos működést kifejtő fiának, tizenkét magasabb állami hivatást végző, városunkért sokat áldozó, és egy, a nemzet nagy fiának (Kossuth Lajosnak), neveit foglalja egybe.

Pécs város ez aranynévsorának csak két tagja él, a többire mára kegyeletes szavakat alkalmazhatjuk: Felfelé kell nézni reájuk, s magasban kell keresnünk őket. Vörös Márton dr.”
A szakszerű és múltba néző írás a kezdetek mára elfeledésre ítélt neveit, tetteit sorolta föl – kiemelve őket, érdemeiket. S hogy mi történt ezt követően ezen a téren, ez már egy másik történet…