A helyzet éleződéséről a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1914. július 23.-i száma így számolt be – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. „A szerb álláspont. (Belgrád, július 22.) Azt a hírt, hogy az Ausztria-Magyarország és Szerbia között már ismételten bejelentett diplomáciai nézetváltás már a legközelebbi időben meg fog történni, a szerb politikai körök nyugodtan fogadták.
Utalnak arra, hogy a monarchia esetleges követelését, hogy indítsanak bírói vizsgálatot egyes szerb állampolgárok ellen, hiteles okmányok alapján, ha vannak ilyenek, szerb részről bizonyára teljesíteni fogják, amint azt egyébként félhivatalos szerb részről a legutóbbi napokban ismételten hangsúlyozták is.
Ami már most a nézetváltás másik részét illeti, amely a diplomáciai akcióra vonatkozik. Belgrádban úgy vélik, hogy ez az eszmecsere nem terjedhet olyan területre, amely diplomáciai szempontból járhatatlan, vagyis nem lehet szó olyan kérdésekről, amelyek a megegyezést eleve kizárják.
A Politika bécsi értesülést közöl, mely szerint az osztrák-magyar monarchia követelései arra irányulnak, hogy indítsanak vizsgálatot öt szerb állampolgár ellen, gyakoroljon a szerb kormány ellenőrzést a hazafias egyesületek tevékenysége fölött, és végül töröljenek bizonyos nagyszerb olvasmányokat a szerb iskolákban használt tankönyvekből.
– Olasz vélemény. (Milánó, július 22.) A Corriera della Sera római szerkesztője, Torre képviselő, hosszabb cikkben foglalkozik Ausztria-Magyarország és Szerbia viszonyával. A cikk azért is nagyon érdekes, mert a képviselő régebbi jó viszonya a consuljához bizonyos mértékben megszűnt, azért az ő felfogása visszatükrözi az ellenzék felfogását is.
Megállapítja, hogy Ausztria-Magyarországnak az aggodalma a nagyszerb propaganda miatt teljesen jogos, azonban nagyon kérdéses, hogy a szerb kormány tartózkodása vagy hallgatólagos magatartása segítene-e a jelenlegi viszonyokon.
Szerbiának feltétlenül teljesíteni kell Ausztria-Magyarország jogos kívánságait, de ha Ausztria-Magyarország azt kívánná, hogy Szerbiában osztrák és magyar hatóságok vezessék a vizsgálatot a szerajevói merénylet dolgában, akkor ez feltétlenül a háborút jelentené, mert Szerbia, mint szuverén és független állam, ebbe semmi körülmények között sem egyeznék bele.
Valószínű, hogy Ausztria-Magyarország ez idő szerint meg fog elégedni bizonyos erkölcsi elégtétellel, és a szerb kormány a maga hatáskörében le fogja folytatni a vizsgálatot, s a bűnösöket megbünteti. A helyzet ugyan nagyon komoly, de ha az ügyeket mindkét részről jóakarattal kezelik, akkor a békét meg lehet menteni.
Orosz vélemény. (Pétervár, július 22.) A Petersburgski (Pétervári) Kurír jól értesült forrásból jelenti, hogy Ausztria-Magyarország a francia-orosz ünnepségek pillanatát akarja felhasználni, hogy Németország támogatásával ultimátum szerű követeléseket intézzen Szerbiához, amelyek a szerb függetlenségnek véget vetni vannak hivatva. Európa békéje csak úgy lesz megmenthető, ha Oroszország nyomban Szerbia érdekében veti latba befolyását.
Szerb hadikészülődések. (Bécs, július 22.) A szerb csapatok mozgósítása egész csendben folyik, és a tartalékosok behívását is folytatják. Az újonnan szervezett területek északi részébe folyton szállítanak csapatokat. A csapatok szállítása többnyire éjjel történik.
Valievo környékén nagyobb haderőt koncentráltak. Előkészületek történtek továbbá arra, hogy a Drina környékén önkéntes bandák alakíttassanak. A katonai készülődésekre nézve igen szigorú a cenzúra. A Dunán aknafektető hajókat szerelnek fel, a Duna és Drina átkeléseit megerősítik. A kragujeváci arzenálból folyton szállítanak hadiszert a határra.
(Fiume, július 22.) Fiuméban mintegy harminc hadköteles szerb alattvaló él, akiket tegnap közvetlen levélbeli behívó alapján szolgálatra idézett a szerb hadvezetőség. A két esztendő előtti mozgósításnál a fiumei szerb konzulátus kézbesítette a hadkötelek behívóját, most e közvetítés elmaradt, és a behívó egyenesen Szerbiából érkezett. A behívottak közül néhányan megjelentek a rendőrségen, és bejelentették, hogy a parancsnak nem engedelmeskednek, mert nem hajlandók Magyarországot elhagyni.
A monarchia jegyzéke Szerbiához. (Bécs, július 22.) A monarchia külügyi kormányának a magyar-szerb agitációra, és a serajevói merénylet óta folytatott vizsgálat eredményeire vonatkozó jegyzékét e hó végén fogják átadni Belgrádban a szerb kormánynak. Valószínűleg szombaton fogják átnyújtani a jegyzéket, de nincs kizárva, hogy ez a nagy fontosságú diplomáciai lépés már pénteken meg fog történni.
(Bécs, július 22.) (Wladimír) Giesl (von Gieslingen) báró belgrádi osztrák-magyar követ titkára jelenleg Bécsben időzik, és valószínűleg csütörtökön utazik Belgrádba vissza azzal a diplomáciai irattal, amely Ischlben a király jóváhagyását is megnyerte.
Az eddigi rendelkezések szerint az a jegyzék, amellyel Ausztria-Magyarország a szerb kormányhoz fordul, udvarias, de igen határozott hangon van tartva, és alkalmat fog nyújtani Szerbiának arra, hogy kielégítő feleletet adjon, amely normális állapotok fenntartását fogja lehetővé tenni. A válasz megadására természetesen határidő nincs kitűzve, mert a diplomáciai jegyzék nincs úgy megszerkesztve, hogy ultimátum jellegével bírna.
A szerb miniszterelnök különben kollégáival együtt Belgrádtól távol időzik, ahol a miniszterek a küszöbön álló választások alkalmából folyó agitáción vesznek részt. Valószínű, hogy a jegyzéknek a szerb kormány részére való átnyújtásával várnak addig, amíg a miniszterelnök visszatér. Az ó-naptár szerinti augusztus 1-e, tehát az új naptár szerinti augusztus 14-ike az a nap, amelyen Szerbia sorsa, s ezzel együtt Ausztria-Magyarország Szerbiához való viszonya is eldől, mert ezen a napon lesznek a választások.
(Bécs, július 22.) Itteni politikai körökben azt várják, hogy a szerb kormány a monarchia jegyzékére olyan választ fog adni, aminőt nemcsak ez a nagyhatalom, hanem az egész világnak igazságérzete méltán elvárhat. Ebben az esetben a béke nem fog megzavartatni. Csak akkor, ha Szerbia válasza nem lesz olyan, aminőt Ausztria-Magyarország vár, fog bonyodalmak szüksége elől állani (sic!)…
honvédelmi miniszter
(Forrás: Wikipédia)
(Báró) Hazai (Samu) és Konrád (Conrad von Hötzendorf) Bécsben. (Bécs, július 22.) Hazai honvédelmi miniszter és Konrád báró, vezérkari főnök megszakították szabadságukat, és Bécsbe érkeztek.
Háború vagy béke. (Budapest, július 22.) Ausztria-Magyarország és Szerbia között a helyzet befejezés előtt áll. E hét folyamán dől el, hogy a kivezető út a béke lesz-e vagy a háború? A bécsi hóhér Szerajevóban. (Bécs, július 22.) A bécsi hóhér ma felszereléseivel Szerajevóba utazott…
(Egy kis kitérő: a mai szemmel érthetetlenül hatalmas népszerűségnek örvendő Lang Józsefről Gerhard Dorfer és Anton Zettel „A Monarchia utolsó hóhéra voltam” címmel monodrámát írt, amelynek magyar ősbemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban volt 2023. január 28.-án Bodonyi József fordításában és rendezésében – Stenczer Béla jutalomjátékaként…)
De folytatom a „Dunántúl” július 23.-i számával. „Merénylet a katonai őr ellen. (Újvidék, július 22.) Tegnap este tíz óra tájt a pétervárad-majori után, a vár úgynevezett belgrádi kapuja mellett ismeretlen tettes többször rálőtt a 2-es számú puskaportoronynál szolgálatot teljesítő katonai őrre. Az őr viszonozta a lövéseket. Az esetet szigorúan titokban tartják, hír szerint azonban az őr megsebesült, úgy, hogy kórházba kellett vinni.
Nyomban alarmíroztak egy századot, és őrjáratokat küldtek a merénylő üldözésére. Az őrjáratok eredménytelenül tértek vissza. Ma reggel óta az őrséget négyszeres létszámra emelték. Egész Zimonyig minden puskaportoronynál négy őr áll, a vasúti hídon pedig csendőrök teljesítenek őrszolgálatot.
A várparancsnokság értesült arról, hogy a vár épületeit fel akarják gyújtani. Elrendelte, hogy éjjel a katonai tűzoltóság permanenciában legyen, és ma estétől kezdve minden nap kilenc órakor kell bezárni a vár valamennyi kapuját.
Eltitkolt határkonfliktus. (Szerajevó, július 22.) A hadsereg rendeleti közlönye szombati számában egy legfelsőbb dicséretet tartalmaz, amelyben Böse Antalt, a határvadász ezred 2-ik századának őrmesterét helyes fegyverhasználata, és az ellenség előtt való nyugodt és komoly magatartása miatt megdicsérte. Ebből a dicséretből tűnik csak ki, hogy július 7-én a bosznia-szerbiai határon, Vlasnovice és Novakovic között komoly határincidens történt.
(Forrás: Wikipédia)
Július 7-én éjjel egy szakasz vadász teljesített a két helység között határőri szolgálatot, amikor az őrséget vezető Böse őrmester észrevette, hogy egy cserjés védelme alatt nagy csapat közeledik a határ felől. Az őrmester rögtön védő állásba helyezkedett embereivel, és rákiáltott a közeledőkre, hogy álljanak meg. Felhívására a szerb oldalról lövéssel válaszoltak. Erre Böse őrmester is tüzet vezényelt, s háromnegyed óra hosszant tartó tüzelés után a támadókat az őrjárat visszaűzte.”
Most pedig nézzük, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) mit írt erről ugyanekkor, július 23.-án. A hóhérről szóló tudósítás itt is szerepelt. „Frigyes főherceg a Landwehrhez. Bécs, július 22. (Eredeti távirat.) Frigyes főherceg, az osztrák Landwehr főparancsnokságától történt felmentése alkalmából a Landwehr-parancsnoksághoz körrendeletet intézett, melyben közli, hogy Ő császári és királyi apostoli Felsége 1914. július 12.-iki legfelsőbb elhatározásával a legfelsőbb főparancsnokság rendelkezésére állította, és a Landwehr csapatok főparancsnokságát falkenfeldi Kummer Henrik lovag lovassági tábornoknak adja át.
Démarchet (Demars, diplomáciai jegyzék) – a hét végén. Bécs, július 22. (Eredeti távirat.) A monarchia külügyi kormányának a magyar-szerb agitációra, és a szerajevói merénylet óta folytatott vizsgálat eredményeire vonatkozó jegyzékét — biztos értesülés szerint — e hét végén fogják átadni Belgrádban a szerb kormánynak. Valószínűleg szombaton fogják átnyújtani a jegyzéket, de nincs kizárva, hogy ez a nagy fontosságú diplomáciai lépés már pénteken meg fog történni.”
Szóljon hozzá!