Első utazás (3.)
Medgyes
Szászföld egyik legszebb gótikus erődtemploma látható itt. A várfalat 5 tornyával Mátyás király építtette. A bejárati kaputorony alatti folyosó ívelt, a védelmet szolgálta: ágyúval nem lehetett a kapun belőni. A Szent Margitról elnevezett templom 1482-ben épült. 74 méter magas, kissé ferde tornya pedig 1551-ben készült el. A főhajó két oldalán jó állapotú, XV. századi, bibliai jeleneteket ábrázoló freskók láthatók. A késő gótikus szárnyas oltár 1480-ban készült. Táblaképei Jézus szenvedéseit ábrázolják. A keresztre feszített jobb karja alatt Bécs látképe valószínűsíti, hogy a táblaképek ott készültek. A templom falát a hívők által adományozott keleti szőnyegek díszítik. Hangversenyekre alkalmas orgonája 24 regiszteres, 1300 síppal. 1732-ben nagyszebeni mesterek építették. Érdekes a padok kialakítása: háttámlájuk állítható-átdönthető. Hangversenykor a hallgatók az orgonakarzat felé fordulva ülhetnek.
A várfalon belül egy különálló kis ház áll. A szászok okos emberek voltak. Ha egy házaspár kapcsolata megromlott, nem engedték őket azonnal szétválni. Összezárták őket ebbe a kis épületbe, egy-egy tányért, kést, villát, kanalat adtak nekik és a szükséges élelmiszert. Ha két hétig kibírták együtt, akkor nem válhattak el Ez volt a kibékülés háza.
Berethalom
Erődtemplomát 7 bástyás, hármas fallal vették körül. A dombra épített erősséget a Világörökség részévé nyilvánították. Templomát egy okirat 1486-ban említi először. Az erődítmény építése 1516-ban fejeződött be. Belső falgyűrűjében 3 torony áll: kapu, óra- és mauzóleum. 1508-ban készültek el. A középső védőfalban a második torony a városi tanács házának adott otthont. A harmadik tornyot „szalonnás toronynak” nevezték. Ebben a toronyban a szomszédságoknak volt egy-egy kamrája, melyek gerendáiba nagy szegeket vertek, föléjük fehér krétával a családok nevét írták olyan sorrendben, ahogyan egymás szomszédjai voltak. Egy családnak több szege is lehetett. Ezekre akasztották disznóvágások után a szalonnatáblákat, a füstölt sonkákat és a „stifolderokat”. A kamrák kulcsai a „szomszédság atyjánál”, a legidősebb férfinál volt. Az első tavaszi mennydörgést követően, de legkorábban március 21. utáni vasárnapon harangoztak és akkor a szomszédság atyja kinyitotta a kamrákat. A családfő vagy esetleg az anya szelt egy darabot a család szalonnájából, sonkájából – és az volt az étel egy hétig. A szászok fő ennivalója a szalonna volt, kenyérrel és vöröshagymával. „Szalonnás szászoknak” is nevezték őket. Az erődfal egy másik tornyában őrizték a lányok kelengyéjét. A gabona tárolására külön kamrák voltak a tornyokban. Az egyik toronyban pedig a városi börtön volt. Az észak-nyugati toronyból 73 fedett lépcső vezet a felső udvarba.
A 3 hajós templom hálóboltozatos, díszes gótikus ablakokkal. Legnagyobb értéke az 1524-ben elkészült 28 táblás késő gótikus szárnyas oltár. Legszebb a keresztre feszítést ábrázoló kép, melyen a keresztből kinövő szőlőfürtökön az apostolok ülnek. Az oltár faszobrai: Jézus, Szűz Mária és János apostol. A faragott szószéken 3 Passió-jelenet van. Az oltár és a szószék Brassó híres szobrászának, Ulrich mesternek a műve. Különlegessége a templomnak az intarziás sekrestyeajtó és bonyolult kovácsoltvas zárszerkezete. A keresztelő medence kőbe faragott remekmű. A templomhajó két oldalát középkori céh-zászlók és keleti szőnyegek díszítik.
Segesvár
Az erdélyi szászok legjelentősebb városa. II. Géza és II. András magyar királyok telepítettek a környékre szászokat, akik a XII. század végén az alsóváros feletti hegyen várépítésbe kezdtek. Gyorsan fejlődő kereskedő és iparos város alakult ki. A XIV. század elején már 36 céh működött falai között. Békés, építő és gazdagodó korszaka a mohácsi vészig tartott. Ezután Segesvár is osztozott a több erdélyi város sorsában: háborúk dúlták, többször felégették, lakosságát járványok pusztították. Alsóvárosát a Nagy Küküllő árvize öntötte el. (1771) Jelenleg 40 ezer lakosából 20% magyar, 4% szász.
A Felsőváros hasonlóan helyezkedik el, mint a budai vár. Ódon utcáin, terein bolyongva, sokszor úgy érzi a látogató, hogy Budán van. A Vár szépsége és a sok jól helyreállított épület, templom, méltán rászolgált, hogy a Világörökség része lett.
Sétánkra az alsóvárosi Főtérről indulunk. Rögtön szemünkbe tűnik a 64 méter magas Óratorony, mely kaputorony is, Segesvár jelképe. A XIV. században épült, ez volt a városi tanács székhelye. A toronyba 1648-ban zenélőbábos órajátékot szereltek. Az óralap melletti kis ablakban naponta más-más alak jelenik meg, melyek a hét napjait jelzik. Óránként – csilingelő harangszó közben figurák járnak körbe. 2 méternél is vastagabb falai között ma a várostörténeti múzeum gyűjteményeit tekinthetjük meg. Az egy kilométer hosszú várfalban ez a torony a legmagasabb. Tetőzete is különleges: 1894-ben színes majolika cserepekkel fedték be. Rajta kívül még 14 torony védte a falakat. Minden toronynak más-más céh volt a „gazdája”, ostrom esetén védelmezője. A második legszebb a szabók kettős kapuzatú, csapórácsos és szurokkiöntő nyílásokkal ellátott tornya. Ma is állnak még: a kovácsok, a borbélyok, a szűcsök, a csizmadiák, a mészárosok, a tímárok, a kötélverők és az ónművesek tornyai.
Az Óratorony melletti Szűz Mária kolostortemplomot a domonkos rendi szerzetesek építették a XIII. század második felében. 1556-ban a templom az evangélikusoké lett. Mai alakját az 1676. évi tűzvész után kapta. Bronz keresztelő medencéje 1440-ben készült. A templom falát 35 db keleti szőnyeg díszíti. Kolostorát 1886-ban lebontották.
A közeli sarkon, a kétemeletes házban született a hagyomány szerint 1431-ben Vlad Tepes havasalföldi vajda, aki Drakula gróf néven, véreskezű vámpírként került a történelembe.
Kissé távolabb, egy nemrég felújított sarokház dísze egy szarvasfej. A reneszánsz stílusú épület 1603-ban készült el. Innen macskaköves utca vezet az 1642-ben épült 172 fokból álló Diák-lépcsőhöz. Tetejét, oldalát deszkákkal fedték. A vártemplomhoz vezet. Nevét onnan kapta, hogy a templom melletti iskolába ezen mentek – és mennek ma is – a diákok.
A gótikus evangélikus vártemplom építését 1350-ben kezdték, azóta többször átépítették. Három hajója közel azonos magasságú. 53 méter hosszú, tornya befejezetlen. Déli kapuja bélletes. Hálóboltozatát nyolcszög alakú oszlopfő nélküli oszlopok tartják. Szentségtartója 1438-ban, díszesen faragott stallumai 1523-ban készültek.
(A szerző felvételei)
Szóljon hozzá!