Barangolások Erdélyben 39. – Bihar-hágó, Preszáka, Magyarigen, Szászfehéregyháza

Harmadik utazás (3. rész)

Bihar-hágó

A Partium határaként jelzik vidékét. Az 1140 méter magas hágó környékén remek sípályák találhatók, a szezon decembertől áprilisig tart. Lassan kiépülnek a vendéglátás eszközei, a szállodák és a sífelvonók. A hágóról félórás sétával érhető el a 100 méter mély, árokszerű Rozsda-szakadék. A hágó alatt fakad a Fekete-Körös, és itt kezdődik a móc föld különleges néprajzi területe. A mócok román nyelvű népcsoport, hegyi falvaikban elzárkózottan élnek. Ennek köszönhetően máig megőrizték hagyományaikat.

Preszáka

Preszáka (Ompolygyepű) község határában, az út mentén obeliszk magasodik. 1848. október 23-24-én a románok hétszáz magyar tisztet és honvédet tőrbe csaltak, bekerítették, majd megölték őket. Csoportunk a hősök tiszteletére a Himnusz eléneklése alatt koszorút helyezett el az emlékművön.

Magyarigen

A település barokk stílusú református temploma az 1700-as évek első felében épült. Magyarigen arról nevezetes, hogy az első magyar irodalomtörténész, Bod Péter a községben kezdte papi szolgálatát 1749-ben. Orbán Balázs „Erdély Kazinczyjának” nevezte. Felső-Csernátonban született 1712-ben, szegény szülőktől. Nagyenyeden tanult. Tehetségét felismerve gróf Bethlen Kata külföldi egyetemekre küldte. Hazatérve az Olt folyó menti Hévízen, majd Fogarasban a grófnő udvari lelkésze volt. A községben halt meg 1769-ben. Falusi magányában 56 kötet magyar könyvet írt: vallásos és irodalomtörténeti munkákat. Megmutatta korának, hogy nem csak latinul, hanem magyarul is lehet gondolkodni és írni. Tevékenysége alapján kezdték a református vallást magyar vallásnak nevezni kortársai.

Lelkészsége alatt épült fel a barokk stílusú templom.

Kopjafás sírját a templomkertben mi is megkoszorúztuk. Közelében több érdekes feliratú régi sír található. Az emléksorokat csak nagybetűvel, régies helyesírással írták:

EGY IGAZSÁGOT SZERETETT ÉS JÓ LELKIESMERETET
GYAKORLOTT FÉRFIU ÉLT AZ ÚR JOVAIVAL BŐVEN MEG
ÁLDVA SOKAKTÓL. TISZTELVE MINDEN JÓKTÓL
SZERETETVE LXII.ESZT ÉS VÉGRE MDCCXCVII-BEN
LETT MÁR TSENDES SZIVEL VÁRT MEG Ő
ELOSZLATTATÁSA UTÁN IDE TEMETTETETT

A sírfeliratból megtudhattuk: igazságos, lelkiismeretes, sokak által tisztelt és szeretett volt az ide temetett „férfiú”, aki 63 évet élt, 1797-ben „csendes szívvel” hunyt el. Neve helyett családi címerét vésték a sírkőre.
Egy másik érdekes sírfelirat:

ITHATANNYUGOSZNAKHA KÉRDEDKIKAZOK
ELSŐBERZIANNAKIVOLTÖREGANNYOK
VELEEGYLÁNYABARAKONYIERSOK
KIMELLETTFEKÜSZNEKNÉGYDRÁGAMAGZATOK
LYDIAÉSJOSEFERZSÉBETÉS ANNA
EMEGVETEVILÁGMEGNEMMOCSKOLHATTA
MERTKISEDKOROMBANISTENKIRAGADTA
MINDENIKABOLDOGFELTÁMADÁSTVÁRJA

A sírfeliratból nem tudjuk meg, hogy mikor élt a 6 személy. A sírok hasonlósága alapján valószínű, hogy ők is a XVIII. században éltek. A szavak egybeírása miatt nehezen volt megérthető a szöveg. A családi címer ezen a sírkövön is látható.
A község néveredetét érdekesen magyarázzák: Bethlen Gábor összeíratta a hajdúkat. Emberei végigmentek a falun és kérdőn bekiabáltak a házakba: magyar? – Igen – jött a válasz.

Szászfehéregyháza

Latin nevét – Villa Eclesia – 1400-ban írt pápai tizedjegyzék tartalmazza. Régen székelyek éltek a környéken. Romanika stílusú templomot építettek a község legmagasabb pontján. 1200-tól szászok telepedtek le. Az 1400-as években a tatárok rendszeresen feldúlták és megsarcolták az erdélyi falvakat. A szorgalmas szászoktól is mindent elvettek. Ezért építettek erős és magas védőfalat a templom körül.
A község magyar nevét fehérre meszelt faláról kapta. A templom csarnokrendszerű: a hajó és a szentély azonos szélességű. A félköríves szentély oldalán 1-1 falba süllyesztett, romanika stílusú szentségtartót láthatunk még a katolikus székelyek idejéből. A hajóban a régi templomból megmaradt tartópillérből az evangélikus szászok keresztelő medencét alakítottak ki.