Harmadik utazás (3. rész)
Bihar-hágó
A Partium határaként jelzik vidékét. Az 1140 méter magas hágó környékén remek sípályák találhatók, a szezon decembertől áprilisig tart. Lassan kiépülnek a vendéglátás eszközei, a szállodák és a sífelvonók. A hágóról félórás sétával érhető el a 100 méter mély, árokszerű Rozsda-szakadék. A hágó alatt fakad a Fekete-Körös, és itt kezdődik a móc föld különleges néprajzi területe. A mócok román nyelvű népcsoport, hegyi falvaikban elzárkózottan élnek. Ennek köszönhetően máig megőrizték hagyományaikat.
Preszáka
Preszáka (Ompolygyepű) község határában, az út mentén obeliszk magasodik. 1848. október 23-24-én a románok hétszáz magyar tisztet és honvédet tőrbe csaltak, bekerítették, majd megölték őket. Csoportunk a hősök tiszteletére a Himnusz eléneklése alatt koszorút helyezett el az emlékművön.
Magyarigen


A település barokk stílusú református temploma az 1700-as évek első felében épült. Magyarigen arról nevezetes, hogy az első magyar irodalomtörténész, Bod Péter a községben kezdte papi szolgálatát 1749-ben. Orbán Balázs „Erdély Kazinczyjának” nevezte. Felső-Csernátonban született 1712-ben, szegény szülőktől. Nagyenyeden tanult. Tehetségét felismerve gróf Bethlen Kata külföldi egyetemekre küldte. Hazatérve az Olt folyó menti Hévízen, majd Fogarasban a grófnő udvari lelkésze volt. A községben halt meg 1769-ben. Falusi magányában 56 kötet magyar könyvet írt: vallásos és irodalomtörténeti munkákat. Megmutatta korának, hogy nem csak latinul, hanem magyarul is lehet gondolkodni és írni. Tevékenysége alapján kezdték a református vallást magyar vallásnak nevezni kortársai.
Lelkészsége alatt épült fel a barokk stílusú templom.
Kopjafás sírját a templomkertben mi is megkoszorúztuk. Közelében több érdekes feliratú régi sír található. Az emléksorokat csak nagybetűvel, régies helyesírással írták:

EGY IGAZSÁGOT SZERETETT ÉS JÓ LELKIESMERETET
GYAKORLOTT FÉRFIU ÉLT AZ ÚR JOVAIVAL BŐVEN MEG
ÁLDVA SOKAKTÓL. TISZTELVE MINDEN JÓKTÓL
SZERETETVE LXII.ESZT ÉS VÉGRE MDCCXCVII-BEN
LETT MÁR TSENDES SZIVEL VÁRT MEG Ő
ELOSZLATTATÁSA UTÁN IDE TEMETTETETT
A sírfeliratból megtudhattuk: igazságos, lelkiismeretes, sokak által tisztelt és szeretett volt az ide temetett „férfiú”, aki 63 évet élt, 1797-ben „csendes szívvel” hunyt el. Neve helyett családi címerét vésték a sírkőre.
Egy másik érdekes sírfelirat:
ITHATANNYUGOSZNAKHA KÉRDEDKIKAZOK
ELSŐBERZIANNAKIVOLTÖREGANNYOK
VELEEGYLÁNYABARAKONYIERSOK
KIMELLETTFEKÜSZNEKNÉGYDRÁGAMAGZATOK
LYDIAÉSJOSEFERZSÉBETÉS ANNA
EMEGVETEVILÁGMEGNEMMOCSKOLHATTA
MERTKISEDKOROMBANISTENKIRAGADTA
MINDENIKABOLDOGFELTÁMADÁSTVÁRJA
A sírfeliratból nem tudjuk meg, hogy mikor élt a 6 személy. A sírok hasonlósága alapján valószínű, hogy ők is a XVIII. században éltek. A szavak egybeírása miatt nehezen volt megérthető a szöveg. A családi címer ezen a sírkövön is látható.
A község néveredetét érdekesen magyarázzák: Bethlen Gábor összeíratta a hajdúkat. Emberei végigmentek a falun és kérdőn bekiabáltak a házakba: magyar? – Igen – jött a válasz.
Szászfehéregyháza
Latin nevét – Villa Eclesia – 1400-ban írt pápai tizedjegyzék tartalmazza. Régen székelyek éltek a környéken. Romanika stílusú templomot építettek a község legmagasabb pontján. 1200-tól szászok telepedtek le. Az 1400-as években a tatárok rendszeresen feldúlták és megsarcolták az erdélyi falvakat. A szorgalmas szászoktól is mindent elvettek. Ezért építettek erős és magas védőfalat a templom körül.
A község magyar nevét fehérre meszelt faláról kapta. A templom csarnokrendszerű: a hajó és a szentély azonos szélességű. A félköríves szentély oldalán 1-1 falba süllyesztett, romanika stílusú szentségtartót láthatunk még a katolikus székelyek idejéből. A hajóban a régi templomból megmaradt tartópillérből az evangélikus szászok keresztelő medencét alakítottak ki.

„Preszáka (Ompolygyepű) község határában, az út mentén obeliszk magasodik. 1848. október 23-24-én a románok hétszáz magyar tisztet és honvédet tőrbe csaltak, bekerítették, majd megölték őket. Csoportunk a hősök tiszteletére a Himnusz eléneklése alatt koszorút helyezett el az emlékművön”
PONTOSÍTÁS:
700 halott – igaz
honvéd – helyette 700 fegyvertelen civil (kisnemesek, bányatisztviselők, gazdatisztek, iparosok, stb.)
Nagyobb szégyen az a gyilkosoknak, hogy ebből több száz fő az asszony, gyerek, öreg, …
Tőrbe csalták – ez is igaz, volt fegyverük (egy kisebb részüknek, hamis ígéretekkel rávették őket, hogy adják át a románoknak, nem esik bántódásuk, majd kirabolták, megkínozták és megölték Őket.
A 700 holt tetem napokig feküdt ott temetetlenül.
A történelmi igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak jólelkű, nem elvakult románok, mint pl. Joan URS román pap, aki kb. 50 embert (asszonyt s gyermeket) mentett meg. Emberséges tettéért Ferenc Józseftől egy érdemkeresztet és 200 aranyat kapott. Vagy mint a kisded 1 és 1/2 éves Lukács Béla későbbi minisztert (1847-1901) román dajkája mentette meg. Feleségem családjából 7 főt öltek meg Preszakánál. Tudok olyan családot is ahol egy leány kivételével ott halt meg 22 fő (szülei, testvérei, nagynéni/nagybácsik és azok hozzátartozói).