Kerekasztal-beszélgetést hallgattam meg a Pécsi Műhelyről és tágabb kulturális környezetéről a pécsi Jelenkor folyóirat tagjainak közreműködésével a 2017 június 24-i Múzeumok éjszakája keretében a Budapesti Ludwig Múzeum harmadik emeleti kiállítóterében.
Az El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye az egykori Jugoszlávia nonkonformista művészeti közegeinek kialakulását mutatja be regionális kontextusban, Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával együtt vizsgálva.
A Ludwig Múzeumban 2017. április 13 – június 25-ig megtekinthető Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: Ficzek Ferenc (1947-1987), Halász Károly (1946-2016), Kismányoky Károly (1943), Pinczehelyi Sándor (1946), Szijártó Kálmán (1946).
A Ludwig Múzeumban 2017. április 13. és június 25. között megtekinthető kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg vakfoltján/perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét kívánja bemutatni és jelentőségét hangsúlyozni.
Hosszú évtizedek óta először szerepelnek magyar művészek a Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán. Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále február 6-i velencei sajtótájékoztatóján az idei biennále főkurátora, Christine Macel nyilvánosságra hozta a központi kiállításon résztvevő művészek névsorát. A főkurátor Viva Arte Viva című kiállításán a Giardiniben az „Örömök és félelmek pavilonja” szekcióban szerepelni fognak Hajas Tibor (1946–1980) képzőművész munkái is.
Szűcs Attila az egyik legjelentősebb középgenerációs, kelet-közép európai festő, akinek pályája a szocialista rendszerek összeomlásának idején indult, és fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon létrejött egy egyszerre médiumtudatos és politikai-kulturális értelemben is reflektált festészet az 1990-es évek végén. A 2000-es évektől kezdve Szűcs művészete olyan régiós festészeti trendekkel is párhuzamba állítható, mint a Neue Leipziger Schule és a Cluj School of Painting, miközben a kulturális hagyományhoz és a festészet technológiájához fűződő sajátos viszonya e trendeken belül is sajátos helyet biztosít számára.
Január 26-án nagyszabású, telt házas sajtótájékoztatót tartottak a Ludwig Múzeumban. Fabényi Júlia igazgató, valamint a kiállítások kurátorai figyelemre méltó alapossággal és részletességgel ismertették az intézmény 2016. évi tevékenységét, az elmúlt évben lezajlott kiállításokat, valamint bemutatták az idei terveket.
A Ludwig Múzeumban december 15-én megnyíló Kísérletek és kísértetek című kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A közel 100 művet felvonultató tárlat középpontjába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója az emlékezés, a visszatekintés és az újrafelfedezés ideje. A Bartók-emlékév alkalmából a Ludwig Múzeum által rendezett, és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közösen bemutatott nemzetközi kiállítása a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökség felé, elsősorban dialógust kezdeményez az életművel, a jelen felől kínálva belépést annak roppant jelentőségű hatástörténetébe.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt évtizedekben számos nagysikerű fotókiállítást rendezett, bemutatva többek között a 20. századi divatfotózás olyan meghatározó alakjait, mint Cecil Beaton, Helmut Newton vagy Martin Munkácsi. A divatfotó műfaját művészi rangra emelő fotósok sorát folytatva, július 8-tól a svéd Peter Farago és Ingela Klemetz Farago kiállítás lesz látható.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
